A Magyar Köztársaság Ügyészsége honlapján közzétette a legfrissebb, aktuális statisztikai adatai.»

A Nemzetközi Ügyészi Egyesület Alapokmánya
1998. szeptember

  1. Cikk Értelmező Rendelkezések
  2. Cikk Megnevezések és Célkitűzések
  3. Cikk Időtartam
  4. Cikk Szervezeti Tagság
  5. Cikk Egyéni Tagság
  6. Cikk Tiszteletbeli Tagság
  7. Cikk Éves Tagdíj
  8. Cikk A Tagság Megszűnése
  9. Cikk Képviselet, Felelősség
  10. Cikk A Végreható Bizottság
  11. Cikk Az Elnök
  12. Cikk Az Elnökhelyettesek
  13. Cikk A Főtitkár
  14. Cikk A Főtanácsos
  15. Cikk A Közgyűlés
  16. Cikk Konferenciák
  17. Cikk Az Alapokmány módosítása
  18. Cikk Viták
  19. Cikk Az Alapokmány Rendelkezéseinek Megsértése

1. Cikk
Értelmező rendelkezések

1.1 Az Alapokmány által használt alábbi kifejezéseket - amennyiben a szövegezés eltérően nem fogalmaz - az alábbi jelentéssel kell értelmezni:
"Éves Konferencia" a 15.1 Cikkben meghatározott tanácskozás
"Egyesület" Nemzetközi Ügyészi Egyesület
"Hivatal" az Egyesület 13.7 Cikk szerinti Hivatala
"Naptári Év" a tárgyév január 1. napjától a következő év január 1. napjáig terjedően
"Konferencia" a 15. Cikk alapján rendezett bármely tanácskozás
"Konferenciabizottság" a 10.2 Cikk szerinti bizottság
"Konfliktuskezelő Bizottság" a 17. Cikk szerinti bizottság
"Állam" nemzetközileg elismert határok közötti terület, amelyen belül egy közösség külső befolyástól mentesen, folyamatosan gyakorolja a politikai hatalmat, s amely rendszerint egy nemzetet alkot, vagy amely az előbbi feltételek egyik ének vagy többnek a hiányában is egy hatalom által gyakorolt azonos jogrend szerint él, vagy amely történelmi vagy hagyományos okokból általában önálló országként elismert.
"Végrehajtó Bizottság" az Egyesület 10. Cikk szerinti testülete
"Főtanácsadó" a 13A Cikk szerinti tisztviselő
"Közgyűlés" a 14. Cikk szerinti intézmény
"Tiszteletbeli Tag" a 6. Cikk szerinti választott tag
"Egyéni Tag" az 5. Cikk szerint csatlakozott tag
"Joghatóság Területe" az államon belüli olyan terület, amelyen büntető igazságszolgáltatás működik, amely különböző az államon belül lévő más területeken működő igazságszolgáltatástól, vagy amely állam, tartomány, önálló terület sz övetségi együttműködésben különálló büntető igazságszolgáltatást folytat
"Tag" jelenti a szervezeti, az egyéni vagy a tiszteletbeli tagot
"Egyesületi Tisztviselő" az elnök, az alelnök, a főtitkár vagy a főtanácsadó
"Egyesületi Szerv" Közgyűlés, Végrehajtó Bizottság, Konfliktuskezelő Bizottság, Konferenciabizottság, vagy a 14.2 Cikk alapján felállított bizottság
"Szervezeti Tag" a 4. Cikk szerinti tag
"Elnök" az Egyesület 11. Cikk szerinti elnöke
"Ügyész" jogász, akit állam vagy más közhatalom bármikor felruházott a bűncselekmények üldözésére vonatkozó jogkörökkel, akit e célból megválasztottak, vagy olyan jogászok, akiket ügyész hatalmazott fel önálló vagy kisegítő feladatok ellátására a bűnüldözésre, továbbá a vizsgálóbírák
"Főtitkár" a 13. Cikk szerinti tisztviselő
"Telekommunikáció" telefon, telefax, más elektronikus eszköz vagy postai út
"Pénztár" a 13.9 Cikk szerinti pénztár
"Alelnök" a 12. Cikk szerinti alelnök
1.2. Az Alapokmány szövegében használatos egyes szám harmadik személy mindkét nemre egyaránt vonatkozik

2. Cikk
Fogalmak és Egyesületi Célok

            
2.1 Az Egyesület neve: Ügyészek Nemzetközi Egyesülete
2.2 Az Egyesület politikamentes, nem kormányzati szervezet.
2.3 Az Egyesület céljai:
a. a hatékony, tisztességes, pártatlan és eredményes bűnüldözés elősegítése
b. a büntető igazságszolgáltatással szemben támasztott magas követelmények és alapelvek érvényesülésének előmozdítása, a jogellenes eljárások elleni védelem és fellépés, a jogállam támogatása
c. a helyénvaló és független ügyészi tevékenység nemzetközi normáinak érvényesítése és támogatása
d. az ügyészek szervezett bűnözés és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelmének nemzetközi támogatása, továbbá
  - a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítás, lefoglalás és elkobzás, valamint a szökésben lévő bűnelkövetők kézre kerítésének elősegítése a nemzetközi együttműködés során
  - az ilyen jellegű nemzetközi együttműködés gyorsaságának és hatékonyságának növelése
e. a közélet tisztasága elleni korrupciós bűncselekmények elleni küzdelem segítése
f. támogatni az ügyészek szakmai érdekeit és lényeges szerepüket a büntető igazságszolgáltatás feladatainak érvényesítése során elősegíteni az ügyészek és az ügyészségi szervezetek közötti jó kapcsolatokat, le hetővé tenni közöttük a véleménycserét és az információk, tapasztalatok és szakértelem átadását, s ebből a célból serkenteni a információs technológia használatát
h. támogatni az összehasonlító büntetőjogi és büntető eljárásjogi kutatásokat és segíteni a büntetőjogi reformtörekvéseket
i. együttműködni más nemzetközi és igazságügyi szervezetekkel a célok megvalósítása érdekében

3. Cikk
Időbeli hatály

Az Egyesület határozatlan ideig működik.

4. Cikk
Szervezeti Tagság

    
4.1 A következő szervezetek jogosultak a szervezeti tagságra
(a) egy állam vagy önálló joghatósággal rendelkező terület ügyészi egyesülete
(b) egy állam vagy önálló joghatósággal rendelkező terület ügyészi szervezete
(c) bűnmegelőzési céllal alapított szervezet, ügynökség vagy alapítvány
4.2 A szervezeti tagságra pályázó ügyészi egyesület a jelen Alapokmány szerint elfogadható, ha a VB véleménye szerint az ügyészi egyesület az adott állam vagy önálló joghatósággal rendelkező terület ügyészein ek jelentős részét képviseli. Két vagy több ügyészi egyesület együttesen is pályázhat a szervezeti tagságra, ez esetben a jelen cikkely szerint egy szervezetnek tekintendő
4.3 A szervezeti tagságra pályázó ügyészi szervezet jelentkezése a VB javaslatára akkor fogadható el, ha az az adott állam vagy önálló hatósággal rendelkező terület egyetlen vagy vezető hivatala
4.4 A jelen Cikk 1 (c) pontja szerinti szervezet tagság iránti igénye a VB javaslatára teljesíthető
4.5 A szervezeti tagot a VB a jelen Cikk rendelkezései szerint veheti fel a tagok sorába.
4.6 A szervezeti tagság iránti igényt írásban a főtitkárnál kell bejelenteni. Az igénybejelentésnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek a kérelem elbírálásához szükségesek.
4.7 A főtitkár vagy a VB felhívására a jelentkező a jelen vagy a 7. Cikk szerint szükséges további adatokat szolgáltat a főtitkár részére.
4.8 A jelen Cikk további bekezdései szerint a szervezeti tagság iránti igényt a VB elutasíthatja, ha az nem felel meg vagy más okból hátrányos az Egyesület céljaira. Ilyen esetben az elutasítás indokát is köz  
4.9 Amennyiben egy állam több ügyészi egyesülete vagy az ezen állam önálló joghatósággal rendelkező területein az egyesülettől eltérő szervezet önállóan is képviseli az ügyészek jelentős hányadát, a VB felkérhegságra. A közös tagság elutasítása esetén a VB választhat a jelentkezők között aszerint, hogy megítélése szerint melyik a leginkább reprezentatív, vagy elutasíthatja azt a jelentkezőt, aki az együttműködést nem támogatta.
4.10 Önálló joghatósággal rendelkező területen két vagy több ügyészi egyesület önállóan is képviseli az ügyészek jelentős hányadát, a VB felkérheti azokat a 2.bekezdés szerinti közös tagságra. A közös tagság elkezők között aszerint, hogy megítélése szerint melyik a leginkább reprezentatív, vagy elutasíthatja azt a jelentkezőt, aki az együttműködést nem támogatta.
4.11 A VB az adott állam vagy önálló joghatósággal rendelkező terület különböző ügyészi egyesületeinek önállóan is biztosíthat szervezeti tagságot, amennyiben meggyőződött arról, hogy nem törekszenek a kizárólanböző ügyészi szervek részére akkor adható önálló szervezeti tagság, ha azok egymástól elkülönült feladatokat látnak el.
4.12 Az 1 (b) és 3. bekezdésekre tekintettel, az állam vagy önálló joghatósággal rendelkező terület ügyészi szerve folyamodhat szervezeti tagságért. A VB mérlegelési jogkörében eljárva felkérheti az ügyészi szeöbb ügyészi szervével közös szervezeti tagként lépjen fel. Sikertelenség estén a VB a jelen bekezdés alapján fontolóra veheti a szervezeti tagság megadását vagy annak elutasítását. A jelen bekezdés szerinti mérlegelési jogkör gyakorlása során a VB figyel embe veszi az adott állam vagy önálló joghatósággal rendelkező terület tényleges és várható szervezeti tagjait.
4.13 A VB döntése ellen jogorvoslatért főtitkárnál előterjesztett indokolt kérelemmel a Konfliktuskezelő Bizottsághoz lehet fordulni.

5. Cikk
Egyéni Tagság

5.1 Az egyéni tagság iránti kérelmet a főtitkár bírálja el.
5.2 A kérelmet írásban kell a főtitkárnál előterjeszteni, amelynek tartalmaznia kell az elbíráláshoz szükséges adatokat.
5.3 A főtitkár kérésére a jelentkező további adatokat szolgáltat a jelen Cikk szerinti elbíráláshoz.
5.4 A főtitkár javaslatára a VB elutasíthatja az egyéni tagságra pályázót, ha a jelentkező személye összeférhetetlenség vagy más ok miatt hátrányos lenne az Egyesület céljaira. Elutasítás esetén annak indokait a jelentkezővel közölni kell. A döntés ellen a főtitkárnál előterjesztett indokolt beadvánnyal lehet a Konfliktuskezelő Bizottsághoz fordulni.

6. Cikk
Tiszteletbeli Tagság

6.1 A VB javaslatára a Közgyűlés bármely személyt, aki kiemelkedő mértékben járult hozzá az Egyesület munkájának eredményességéhez, tiszteletbeli taggá választhatja.
6.2 A tiszteletbeli tagság a tag halálával szűnik meg. A tiszteletbeli tagot az egyéni tag jogai és kötelezettségei illetik meg, de mentes az évi tagsági díj megfizetése alól.

7. Cikk
Éves Tagsági Díjak

7.1 A közgyűlés javasolhatja a szervezeti tagok következő naptári évben fizetendő minimum és maximum tagdíját. A VB, figyelemmel erre a javaslatra, minden szervezeti tag részére megállapítja a fizetendő éves tagdíjat, miután tekintetbe vette a főtitkár útján előterjesztett javaslatokat és észrevételeket. A főtitkár a javaslattételt megelőzően minden egyes szervezeti taggal egyeztet és figyelembe veszi mindazokat a körülményeket, amelyek a méltányos teherviselést szolgálják.
7.2 Az egyéni tagok a VB által megállapított és a közgyűlés által jóváhagyott tagdíjat fizetik.
7.3 Rendkívüli körülmények fennállása esetén a VB a szervezeti tag éves tagdíjának (i) egészét vagy egy részét elengedheti és (ii) csökkentheti olyan egyéni tagok díjfizetési kötelezettségét, akik egy bizonyos ország polgárai és annak szervezeti tagjával vagy tagjaival folytatott konzultációk után ezt szükségesnek itéli.
7.4 Az éves tagdíjbevételt a 13.9 cikk rendelkezései szerint az egyesület céljaira kell fordítani.

8. Cikk
A tagság megszűnése

8.1 A tagság megszűnik a tag főtitkárhoz benyújtott írásbeli lemondásával. A lemondás nem szünteti meg a lemondás előtt esedékessé vált tagdíj megfizetésének kötelezettségét.
8.2 A VB javaslatára a közgyűlés megszüntetheti vagy felfüggesztheti annak a tagnak az egyesületi tagságát, akit szándékos bűncselekmény miatt bűnösnek nyilvánítottak vagy a tagság fenntartása az egyesületre káros hatással lenne.
8.3 A VB megszüntetheti vagy felfüggesztheti annak a szervezeti tagnak az egyesületi tagságát, amely két éve nem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét és a hátralék megfizetése után a tagsági jogokat visszaállíthatja.
8.4 A főtitkár megszüntetheti vagy felfüggesztheti azon egyéni tag az egyesületi tagságát, aki (amely) két éve nem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét és a hátralék megfizetése után a tagsági jogokat visszaállíthatja.
8.5 A VB a 2. Bekezdésben irt javaslattételt megelőzően tájékoztatja a tagot az előzetes döntésről és ezzel lehetőséget biztosit arra, hogy az érintett tag írásbeli beadványban és, ha szükséges élőszóban is előterjeszthesse a VB előtt vagy annak nem kevesebb, mint három erre kijelölt tagja előtt.
8.6 A főtitkár a jelen cikk 2,3, és 4 bekezdései alapján az érintett tagot azonnal értesíti a tárgyban született javaslatokról, felfüggesztési vagy megszüntetést kimondó döntésről.

9. Cikk
Képviselet, felelősség

9.1 Az egyesületet jogi ügyekben az elnök vagy a VB elnök által erre kijelölt tagja képviseli, a főtitkárral közösen. A VB határozatával a főtitkárnak meghatalmazást adhat meghatározott jogi ügyekben az egyesület képviseletére.
9.2 Az egyesületi tagság ténye - az erre vonatkozóan írásos ígérvény vagy egyezség hiányában - egyetlen taggal szemben sem keletkeztet jogi vagy anyagi felelősséget az egyesületet érintő kötelezettség vagy adósság körében

10. Cikk
A Végrehajtó Bizottság

10.1 Az egyesület végrehajtó bizottságot hoz létre, amely az egyesület közgyűlésének, elnökének és főtitkárának kizárólagos jogkörében nem tartozó ügyekben az egyesület végrehajtó és igazgatási testülete.
10.2 Az előző bekezdés általános rendelkezésének érintetlenül hagyása mellett a VB a következő jogosultságokkal és kötelezettségekkel rendelkezik:
a. az egyesület ügyeinek általános ellenőrzése és felügyelete
b. a főtitkár javaslatára elfogadja az éves költségvetést és pénzügyi beszámolót
c. a főtitkár javaslatára elfogadja az éves munkaprogramot
d. a 7. Cikk alapján meghatározza az éves tagdíjak mértékét
e. a 4. Cikk szerint elfogadja a szervezeti tagsági jelentkezéseket, illetve a 8.3 Cikk szerint elrendeli a szervezeti tagság felfüggesztését vagy megszüntetését
f. a 6. Cikk szerint javaslatot tesz a közgyűlés előtt a tiszteletbeli tagság adományozására
g. előkészíti az éves közgyűléseket és beszámol a közgyűlésen az az egyesület éves tevékenységéről
h. a VB tagjaira, az elnökre, elnökhelyettesekre és a főtitkárra vonatkozó jelüléseket terjeszt a Közgyűlés elé
i. felfüggeszti a VB tagsági jogokat és javaslatot tesz a Közgyűlésnek az elnök, elnökhelyettes és főtitkár visszahívására a 10.6, 11.5, 12.4, vagy 13.5 pontok alapján
j. a 15. Cikk értelmében segítséget nyújt a főtitkárnak a konferenciák szervezésében, a részvételi díjak meghatározásában, a programok és költségvetés kialakításában, az éves konferencia szervezőbizottság kijelölésében, továbbá szükség esetén egyéb konferenciák előkészítésében
k. a 14.3, 14.4, 15.1 és 15.2 cikkek értelmében részt vesz az események időpontjainak megválasztásában
l. segítséget nyújt a tagoknak az egyesületi célok megvalósításában
m. javaslatot tesz bizottságok felállítására a Közgyűlésnek, illetve a bizottságok hatáskörének, nevének, eljárásának meghatározására
10.3 A VB tagjai hivatalból az elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár és főtanácsadó, valamint legalább 10 és legfeljebb 21 rendes tag. A VB a lehetőségek határain belül törekszik arra, hogy tagsága a világ valamennyi olyan régióját reprezentálja, ahol az egyesület tagsággal rendelkezik. A 4. és 5. szakaszok szerinti rendes VB tagokat az egyesület közgyűlése jelöli ki és a 3/A, 5. és 6. szakaszok alapján a jelölő kongresszus végétől számított harmadik éves kongresszusnak a befejezéséig látják el tisztüket, ugyanakkor újraválaszthatóak. A rendes VB tag hivatalos taggá választása (elnök, elnökhelyettesek stb.) esetén úgy tekintendő, mint akinek rendes tagsági helye megüresedett.
10.3/A Jelen szakasz a VB rendes tagjaira vonatkozik és nem érinti a 3. szakasz rendelkezéseit. Az 1999. évi közgyűlés előtt a 14.2 szakasz alapján jelölt vagy az 5. szakasz alapján bármely időpontban kooptált rendes VB tagok megbízatása ezen közgyűlés végéig tart, ugyanakkor újraválaszthatóak. A VB rendes tagjai közül 7 tagot az 1999. évi közgyűlésen a 2000. évi közgyűlés végéig terjedő időre választanak meg, ugyanakkor újraválaszthatóak. A VB rendes tagjainak másik 7 fős csoportja a 2001. évi közgyűlés végéig, a fennmaradó további 7 rendes VB tag a 2002. évi közgyűlés végéig látja el megbízatását és újraválaszthatóak. A 2000. évi és további éves közgyűlések a jelen szakasz alapján bekövetkező üresedések miatt intézkedik a rendes VB tagsági helyek feltöltésére.
10.4 VB tagot a szervezeti tagok 10 % vagy 100 egyéni tag jelölhet. Az ilyen jelöléseket a választásra jogosult kongresszus előtt három hónappal a főtitkárhoz kell eljuttatni. Ilyen jelölés hiányában a VB által jelöltek kerülnek a kongresszus elé.
10.5 A VB az 1999.évi közgyűlésig terjedő időben kooptálással töltheti be a rendes tagjai sorában bekövetkező üresedéseket és a kooptált tag is eddig az időpontig teljesíti megbízatását. Ezt követően a VB az üresedéseket ismét betöltheti kooptálás útján, s a VB új tagja az előd által ki nem töltött ideig tölti be ezt a tisztséget
10.6 Az egyesülethez méltatlan magatartás észlelése esetén a VB tagjai kétharmadának döntésével a következő kongresszus időpontjáig felfüggesztheti az érintett VB tag tisztségét. Ugyanilyen okból a VB kétharmados többségű ajánlásával előterjesztést tehet a kongresszusnak a VB tag elmozdítására.
10.7 A VB évente legalább egy alkalommal ülésezik, illetve, ha azt az elnök, a főtitkár vagy a VB szükségesnek tartja. A VB bármely feladata teljesíthető a telekommunikációs csatornákon keresztül, ha az elnök vagy a főtitkár szerint a körülmények nem indokolják annak összehívását. Az elnök vagy a főtitkár erre vonatkozó javaslatát a VB dönti el.
10.8 A 6. bekezdés kivételével a VB döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
10.9 A VB eljárási szabályait maga állapítja meg. A 8.2, 10.6, 11.5, 12.4 és 13.5 felhatalmazások alapján végzett eljárásoknak meg kell felelniük az igazságszolgáltatás főbb alapelveinek és biztosítaniuk kell, hogy a felelősségre vont tagok védekezésüket megfelelő formában előterjeszthessék.

11. Cikk
Az Elnök

11.1 Az egyesületnek elnöke van.
11.2 Az elnök vezeti a VB és a közgyűlések üléseit. A VB az elnök távollétében az alelnököt is kinevezheti az ülések vezetésére vagy, ha ez sem lehetséges vagy azt az alelnök nem vállalja, a VB ülését vagy annak egy részét a VB kijelölt tagja vezeti. A közgyűlés az elnök távollétében vagy kívánságára az ülés vagy egy részének elnöklésére valamely egyesületi tagot kéri fel.
11.3 Az elnököt a közgyűlés választja. A 4. bekezdés alapján az elnök választására a VB jelölése útján kerül sor. Az elnök hivatali ideje a választásra jogosult közgyűlés feloszlatásától a harmadik éves közgyűlés végéig tart, ahol azonban újraválasztható.
11.4 Az elnök jelöléséhez a szervezeti tagok legalább 10 %-a vagy Legkevesebb 100 egyéni tag jogosult. A jelöléseket a főtitkárhoz a közgyűlést megelőző legalább három hónappal megelőzően kell előterjeszteni. Ilyen jelölés hiányában a VB jelöltjét kell megválasztottnak tekinteni.
11.5 A VB kétharmados többséggel javasolhatja a közgyűlésnek az elnök elmozdítását, ha tevékenysége az egyesületre káros hatással van.
11.6 Az elnök elmozdítása, lemondása vagy halála esetén a VB egyik tagját jelöli ki a hátralévő elnöki mandátum ellátására.
11.7 Az elnököt székhelyén hivatali személyzet illeti meg. Az egyesület éves költségvetésében kell gondoskodni a hivatal és a felmerülő költségek fedezéséről.

12. Cikk
Az Alelnökök

12.1 Az egyesületnek hat alelnöke van
12.2 Az alelnököket a közgyűlés választja. A 3. bekezdés szerint az alelnököket a VB jelölése alapján választják. Az alelnökök hivatali ideje a választásra jogosult közgyűlés feloszlatásától a harmadik éves közgyűlés végéig tart, ahol azonban újraválaszthatóak.
12.3 Az alelnökök jelöléséhez a szervezeti tagok legalább 10 %-a vagy legkevesebb 100 egyéni tag jogosult. A jelöléseket a főtitkárhoz a közgyűlést megelőző legalább három hónappal megelőzően kell előterjeszteni. Ilyen jelölés hiányában a VB jelöltjeit kell megválasztottnak tekinteni.
12.4 A VB kétharmados többséggel javasolhatja a közgyűlésnek az alelnök elmozdítását, ha tevékenysége az egyesületre káros hatással van.
12.5 Az alelnök elmozdítása, lemondása vagy halála esetén a VB egyik tagját jelöli ki a hátralévő alelnöki mandátum ellátására.
12.6 Az elnök akadályoztatása vagy eseti okból történt megfontolása esetén a VB által kijelölt alelnök gyakorolja az elnöki jogköröket.

13. Cikk
A Főtitkár

13.1 Az egyesület főtitkára a napi ügyvitelt intézi.
13.2 A megelőző cikkek érintetlenül hagyásával a főtitkár kötelmei a következők:
a) javaslatot tesz az egyesület éves költségvetésére és beszámol a VB előtt az egyesület pénzügyeiről
b) javaslatot tesz a VB-nek az egyesület éves munkaprogramjára
c) az 5. Cikk értelmében egyéni tagok jelentkezését elfogadja, illetve rendelkezik az egyéni tagság felfüggesztéséről és/vagy a 8. Cikk alapján elrendeli a tagság megszüntetését
d) előkészíti a VB üléseit és jelentést tesz az egyesüle5t ügyeiről a Végrehajtó Bizottságnak
e) gondoskodik a Közgyűlés és a VB döntéseinek végrehajtásáról, ennek érdekében tárgyalásokat folytat
f) a 7. Cikk alapján irányítja az egyesület Hivatalát
g) a 9. Cikk értelmében kezeli az egyesület pénztárát
h) naprakészen vezeti az egyesületi nyilvántartásokat és ügyeket, beleértve a Közgyűlés és a VB jegyzőkönyveit
i) javaslatot tesz és segítséget nyújt a VB-nek a 10.2.j) pont alatt irt feladatok ellátásában és ebből a célból segítséget nyújt a konferenciabizottságoknak
13.3 A főtitkárt a Közgyűlés választja. A 4. Cikk alapján a főtitkárt a VB jelöli. Hivatala az őt megválasztó Közgyűlés végétől a választástól számított hatodik Közgyűlés végéig tart és tisztségében újraválasztható.
13.4 A főtitkár jelöléséhez a szervezeti tagok legalább 10%-a vagy legkevesebb 100 egyéni tag szükséges. A jelöléseket a főtitkárnál a választást megelőző 3 hónappal kell megtenni. Ilyen jelölés hiányában a VB által jelölt személyt kell megválasztottnak tekinteni.
13.5 A VB tagjainak kétharmadának kezdeményezésére javasolhatja a Közgyűlésnek a főtitkár visszahívását, ha tevékenységét az egyesületre káros hatásúnak értékeli.
13.6 Visszahívás, lemondás, a főtitkár halála vagy tartós akadályoztatása esetén a VB egy kijelölt tagja látja el a főtitkári feladatokat az őt kijelölő VB megbízatásának lejártáig. Ideiglenes akadályoztatás esetén a VB kijelölheti egy tagját a főtitkári feladatok ellátására
13.7 A főtitkárt az egyesület Hivatala segíti munkájában. A Hivatal a főtitkár állandó tartózkodási helyén vagy a VB által a főtitkárral egyetértésben kijelölt más alkalmas helyen tevékenykedik. A főtitkár a munkáját segítő alkalmazottakat fogadhat, amennyiben az éves költségvetési előirányzat ezt megengedi.
13.8 A főtitkárt a VB által megállapított, időről időre a VB által módosítható járandóság illeti meg. Az egyesület éves költségvetésében kell meghatározni a főtitkár járandóságát és költségeit. Az ezt támogató adományok és egyéb befizetések a pénztárban elkülönítendőek. A főtitkár a vagyon kezelése során az egyesület javára végezhet műveleteket, eszközölhet kiadásokat, amelyek azonban a VB előzetes jóváhagyásához is köthetőek.
13.9 A főtitkár járandóságát a VB állapítja meg a választással egy időben, a növekményt pedig időről-időre. Az éves költségvetésben kell meghatározni a főtitkár járandóságát és készkiadásait, a Hivatal kiadásait és egyéb, az egyesületi élettel kapcsolatos költségeket.
13.10 Az egyesület pénzbeli ingó vagyonát a pénztárba kell bevételezni. A különös célokra gyűjtött vagy adományozott pénzt elkülönítve kell tartani. A főtitkár az egyesület érdekében eljárva kezeli a pénztárat, a bevételeket és a VB által meghatározott összeg feletti jóváhagyást igénylő műveletek kivételével a kiadásokat eszközli.
13.10 Bármely a VB-hez vagy a főtitkárhoz benyújtott jelentkezés, értesítés, jelölés vagy beadvány a Hivatalon keresztül is előterjeszthető, s azt a főtitkár távollétében is határidőben előterjesztettnek kell tekinteni.

13A. Cikk
A Főtanácsos

13A.1 Az egyesület főtanácsosának hatáskörét és kötelmeit a VB határozott időszakokra rögzíti és magában foglalja az egyesületi bizottságok tevékenységének elősegítését a 14.2.i) pont alapján és ilyen feladatokat ellátásával az elnök és a főtitkár is megbízhatja
13A.2 A főtanácsost a VB nevezi ki, amely eltérő döntés hiányában a főtitkári megbízatás időtartamára szól.

14. Cikk
A Közgyűlés

14.1. A Közgyűlést a szervezeti, az egyéni és tiszteletbeli tagok alkotják.
14.2. Az egyesület működése feletti legfelsőbb felügyeleti szerv a Közgyűlés, amely az alapokmánnyal összhangban:
a. megválasztja az elnököt, elnökhelyetteseket és a főtitkárt
b. kijelöli a VB és a Konliktuskezelő Bizottság tagjait
c. elmozdítja az elnököt, elnökhelyetteseket, a főtitkárt és a VB tagjait
d. felfüggeszti vagy megszünteti a tag tagsági jogait a VB javaslatára
e. tiszteletbeli tagokat választ
f. elfogadja az éves költségvetést és a VB pénzügyi beszámolóját
g. meghatározza az éves tagdíjak mértékét a 7. Cikk szerint
h. módosítja az alapokmányt
i. bizottságokat hoz létre a VB javaslatára
14.3 A közgyűlés évente a VB által meghatározott helyen és időben tarja ülését
14.4 A 3.bekezdéstől eltérően a VB más esetekben is összehívhatja a Közgyűlést
14.5 A közgyűlésen a tagok a következők szerint gyakorolhatják szavazati jogaikat:
(i) a szervezeti tag szavazata egyenlő tíz egyéni tag szavazatával, a szavazati jogot a közgyűlésen résztvevő, erre kijelölt képviselő gyakorolja
(ii) a közgyűlésen résztvevő egyéni tag szavazata egy szavazattal egyenlő
14.6 A 16. cikkben írtak érintetlenül hagyása mellett az 5.bekezdésben foglaltakat - az ott irt szabályokat szem előtt tartva - a közgyűlés módosíthatja a jelenlévő és szavazati jogukkal élő tagság egyszerű többségével.
14.7 Az alapokmány eltérő rendelkezése hiányában a közgyűlés döntéseit a jelenlévő és szavazati jogával élő tagok egyszerű többségével hozza meg.
14.8 A közgyűlés maga állapítja meg eljárási szabályait. Ennek során szem előtt tartja az igazságszolgáltatás általános alapelveit, különösen a 2. c és 2. d pontokban irt feladatok gyakorlása esetén törekszik arra, hogy a felelősségre vont tag megfelelő lehetőséget kapjon álláspontja kifejtésére.

15. Cikk
Konferenciák

15.1 A konferenciákat évente kell megrendezni a VB döntése szerinti helyszínen azokban a témákban, amelyeket az alapokmány 2.3 cikke tartalmaz.
15.2 A VB ettől függetlenül a VB az alapokmány 2.3 cikke szerinti célok megvalósítása érdekében más alkalommal, helyszínen és témában is összehívhat konferenciát.
15.3 Minden tagnak joga a részvétel a konferenciákon. Minden konferencia részvételi díját a főtitkár javaslata alapján a VB állapítja meg.
15.4 A közgyűlés vagy a VB döntése hiányában a konferenciák nem képviselik az egyesületet és nevében nem tehet érvényes nyilatkozatokat.
15.5 A VB meghívása alapján bármely hasonló célú szervezet megfigyelőként vehet részt. A VB megfigyelőként szakértőket is meghívhat a konferenciákra, ahol felszólalhatnak.

16. Cikk
Az alapokmány módosítása

16.1 A VB javaslatára vagy a főtitkár útján a közgyűlés elé az időpontot megelőző 120 napon belül terjesztett, a szervezeti tagok 10%-ának vagy 100 egyéni tag támogatását élvező kezdeményezésre a közgyűlés az alapokmányt a 14.5 cikk alapján a jelenlévő és szavazati jogával élő tagok kétharmada útján módosíthatja. A javaslatot a közgyűlés előtt 60 nappal kell megküldeni a tagok részére.
16.2 Az 1. bekezdésben foglaltakon kívül, 2001. január 1-ét megelőzően a közgyűlésen résztvevő és szavazati jogával élő tagok egyszerű többségével is módosítható az alapokmány.
16.3 A módosítások a közgyűlés által meghatározott időben vagy feltétel bekövetkezése esetén lépnek életbe.

17. Cikk
Válságkezelés

17.1 A jelen alapokmány értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos bármely vita a válságbizottság elé terjeszthető. A válságbizottság az érintett felek meghallgatása után dönt.
17.2 Bármely tagnak jogában áll a vitát a válságbizottság elé terjeszteni, a főtitkár haladéktalan intézkedése útján, írásban előterjesztett kérelmével.
17.3 A 4.14 és 5.4 cikkek alapján előterjesztett felülbírálati kérelmeket a válságbizottság bírálja el.
17.4 A válságbizottság öttagú, tagjainak többségével határozatképes, tagjait a közgyűlés 3 évre választja és a tagok újraválaszthatóak.
17.5 A válságbizottság tagját a közgyűlés mozdíthatja el tisztéből, ha tisztességes eljárást követően alkalmatlanságát vagy érdektelenséget, vagy méltatlanságot állapítanak meg terhére. Az 1. bekezdés nem alkalmazható a jelen bekezdés alapján folytatott eljárással kapcsolatban.

18. Cikk
Az alapokmánytól eltérő aktusok érvényessége

Az egyesületi tisztviselő vagy szerv gondatlanságból elkövetett alapokmány-ellenes aktusa nem tekinthető érvénytelennek, ha annak észlelését követően haladéktalanul minden szükséges eszközzel a törvényes működést helyreállítják.