Ügyészek Országos Egyesülete
MagyarEnglishDeutschland

 

 


A Nemzetközi Ügyészi Egyesület (IAP)


 

 

 

 
A Nemzetközi Ügyészi Egyesületről            
  »  
    
           
  A Nemzetközi Ügyészi Egyesület ajánlásai   »  
         
         
A Nemzetközi Ügyészi Egyesület Etikai Kódexe               »  
       
  Budapesti Irányelvek   »  
     
  A Nemzetközi Ügyészi Egyesület elnökei   »  
         

 

 

A NEMZETKÖZI ÜGYÉSZI EGYESÜLET

 

IAP.png

 

A Nemzetközi Ügyészi Egyesület (IAP) az ügyészek egyetlen világszervezete, amelynek alapítását 1995-ben határozták el és amely jelenleg 104 országból 146 szervezeti tagot számlál 90 különböző igazságszolgáltatási rendszerből, amely valamennyi kontinenst átfog és számos egyéni taggal is rendelkezik.

Az IAP céljait alapszabálya tartalmazza és valamennyi szervezeti, illetőleg egyéni tagtól elvárás, hogy elkötelezze magát az 1999-ben kiadott IAP Etikai Kódexnek, amely az ügyészi szakmai magatartás alapelveiről szól. Az IAP fennállása alatt ez ideig 16 éves világkonferenciát tartott a világ különböző helyszínein és folyamatosan törekszik az ügyészekhez történő közelkerülés, közvetlen kapcsolat teremtés érdekében regionális konferenciák szervezésére. (Ezekről lásd. részletesen az IAP éves konferenciái és regionális konferenciái alcímeknél található információkat)

Az IAP idén tervezi 17. világkonferenciáját, amelynek helyszíne a thaiföldi Bankok lesz. A konferencia témája a határon átnyúló bűnözés hatékony ügyészi üldözése, az ügyészi hatáskörök kiterjesztése. Mi magyarok különösen büszkék vagyunk arra, hogy miután 1995. évi bécsi bűnmegelőzési konferencián résztvevő ügyészek között az elhatározás megszületett az ügyészek nemzetközi egyesületének létrehozására, annak tényleges megalakulására egy évvel később 1996. szeptember 19-én Budapesten a Hotel Hilton konferencia termében került sor. A Nemzetközi Ügyészi Egyesület első, tiszteletbeli elnöke Dr. Hajdú Mária a Fővárosi Főügyészség osztályvezető ügyésze volt, európai alelnökként Dr. Bócz Endre fővárosi főügyész került első ízben megválasztásra.

A Nemzetközi Ügyészi Egyesület évente hat alkalommal rendszeresen bocsát ki Newsletter elnevezéssel hírújságot, amelyben aktuális rendezvényeiről tájékoztatja a tagságot. Az IAP www.iap-association.org honlapján angol, spanyol, arab, orosz nyelven találhatunk információkat, amelyen a „Members forum” cím alatt a tagok kicserélhetik információikat és tapasztalataikat. Új fejlesztésként került kidolgozásra a GPEN (Global Prosecutors E-Crime Network) amely az IAP honlapon keresztül is elérhető és a cyber crime téma iránt érdeklődő ügyészek számára széleskörű információt tartalmaz. A „Nemzetközi Büntetőbíróság Fórumja” FICJ (Forum for International Criminal Justice) ehhez hasonlóan hozzáférhető a honlapon keresztül azok számára, akik e területen keresnek információt, illetőleg kapcsolatot.

Az Ügyészek Országos Egyesülete megalakulása óta nemcsak aktív kapcsolatokat ápol, hanem aktívan részt is vesz a Nemzetközi Ügyészi Egyesület munkájában: Dr. Venczl László katonai főügyészségi főosztályvezető ügyész 11 éven keresztül, 2009-ig volt az IAP 30 tagú végrehajtó bizottságának tagja.

 

A 2010. szeptember 7-én tartott hágai 15. Világkonferencia közgyűlésén engem ért az a megtiszteltetés, hogy három évre megválasztásra kerültem a végrehajtó bizottság tagjai sorába. A végrehajtó bizottságban kifejtett tevékenységem célja, hogy a testületet több mint 25 éves ügyészi tapasztalatommal, közvetlen kapcsolatok építésével segítsem. További célom, hogy a nemzetközi ügyészi egyesület birtokában lévő szakmai információkat az Ügyészek Országos Egyesülete tagjai és a magyar ügyészek számára minél teljesebb mértékben elérhetővé tegyem, az IAP híreinek e honlapon, illetőleg az Ügyészek Lapjában történő kommunikálásával, illetőleg a nagy horderejű nemzetközi dokumentumok, IAP ajánlások lefordításával, amely tevékenységben az ÜOE Nemzetközi Bizottságának tagjai segítenek.

Azt remélem, hogy mindazok, akik olvassák az ÜOE új arculatú honlapját, azon a nemzetközi híreket, hasonlóan tartalmasnak és vonzónak fogják találni a Nemzetközi Ügyészi Egyesület tevékenységét. E körben szívesen várom a kommenteket, kérdéseket, amelyekre készséggel válaszolok.


dr. Diófási Ágnes

ÜOE nemzetközi alelnök
IAP senator


IAP Ajánlások (IAP Best Practices)

 

 No.1.   
                                                                                           
      
 »

Harc az Internetnek a gyermekek kizsákmányolására történő felhasználása ellen

   
 
 
No. 2.  

»  
 
Model-irányelvek a Gyermekek Sérelmére Elkövetett Bűncselekmények Üldözéséhez (1997)    
 
     
 
No. 3.  

»
 
Ajánlások a Közigazgatási Korrupciós Bűncselekmények Üldözéséhez (1998)    
 
 

 

   
 
No. 4.  

»  
 

Útmutató a Kölcsönös Bűnügyi Jogsegélyhez (1997)

     
         
No. 5.        

Útmutató a sértetti jogvédelemről (2005)

  »  
         

   

IAP ETIKAI KÓDEX

 

- STÁNDARDS – 

 

a Nemzetközi Ügyészi Egyesület által 1999. április 23-án, Amszterdamban elfogadott és szeptember 10-én, Pekingben közzétett, az ügyészek szakmai felelősségéről, az ügyészek alapvető jogairól és kötelességeiről szóló alapelvei

 

TEKINTETTEL a Nemzetközi Ügyészi Egyesület Alapító Okirata 2.3. pontjában lefektetett célkitűzésekre, amelyek a tisztességes, hatékony, pártatlan és eredményes ügyészi eljárás előmozdítását, valamint a büntető igazságszolgáltatás alapelveinek érvényre juttatását és magas színvonalú működtetésének elősegítését tartalmazzák;

 

TEKINTETTEL az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1990. évben, Havannában a bűnmegelőzéssel foglalkozó 8. Kongresszusa által elfogadott, az Ügyészek Szerepéről szóló Irányelveire;

 

FIGYELEMBE véve a nemzetek közössége által elismert és az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában deklarált, és ennek nyomán más nemzetközi egyezményekben, szerződésekben és intézményekben foglalt, valamennyi embert megillető jogokat és szabadságokat;

 

MINTHOGY az elvszerűen működő büntető igazságszolgáltatási rendszer társadalmi szükséglet;


TUDATÁBAN annak, hogy a büntető igazságszolgáltatásban az ügyészek mellőzhetetlen szerepet töltenek be;

 

MINTHOGY az igazságszolgáltatási rendszerek különböznek abban a tekintetben, hogy az ügyészek a nyomozások teljesítésében milyen mértékben vesznek részt;

 

MINTHOGY az ügyészek diszkrecionális hatáskörének gyakorlása súlyos felelősséggel jár;

 

ÉS MINTHOGY ezen diszkrecionális ügyészi hatásköröket a lehetőségekhez képest átlátható módon, a személyi szabadságjogokkal összhangban kell gyakorolni, érzékenyen ügyelve a bűncselekmények sértettjeinek emberi jogaira és a büntető eljárás pártatlan ás befolyástól mentes lefolytatására;

 

EZÉRT a Nemzetközi Ügyészi Egyesület az ügyészi hivatás gyakorlása, az ügyészek alapvető jogai és kötelezettségei tekintetében a következő alapvető elveket fogadja el:

 

1.

SZAKMAI MAGATARTÁS

 

Az ügyészek

 

• hivatásuk becsületét és méltóságát mindenkor őrizzék meg;

• tanúsítsanak mindenkor tisztjükhöz méltó, törvénytisztelő és a szakmai erkölcsnek megfelelő magatartást;

• mindenkor tisztességesen és a megfelelő gondosságot tanúsítva járjanak el;

• őrizzék meg tájékozottságukat és tartsanak lépést a hivataluk ellátásához szükséges joganyag fejlődésével;

• hivataluk gyakorlása során legyenek következetesek, függetlenek és pártatlanok, s ennek látszatát is őrizzék meg;

• védelmezzék a vádlott tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, ezen belül biztosítsák, hogy a vádlottat mentő bizonyítékok a jog és a tisztességes bírói eljárás szabályai alapján nyilvánosságra kerüljenek;

• hivataluk ellátása során mindenkor a közérdeket szolgálják és védelmezzék;

• tiszteljék, védelmezzék és őrizzék meg az emberi méltóság és emberi jogok egyetemes értékeit.

 

2.

FÜGGETLENSÉG

 

2.1. Az ügyészi diszkrecionális jogkört, amennyiben azt az adott jogrend biztosítja, függetlenül, politikai befolyástól mentesen kell gyakorolni.

 

2.2. Amennyiben nem ügyészi szervek általános vagy egyedi utasítási jogkörrel rendelkeznek az ügyészek irányítása körében, úgy az utasításnak:

• nyilvánosnak,

• alakilag törvényes hatósági aktusnak kell lennie,

• amely összhangban áll a tényleges ügyészi függetlenséget védelmező egyéb irányadó rendelkezésekkel.

 

2.3. A nem ügyészi hatóságoknak az ügyészi eljárásokat érintő pozitív és törvényesen folyamatban lévő eljárásokat érintő negatív utasítási joga a fenti módon gyakorolható.

 

3.

PÁRTATLANSAG

 

3. Az ügyészeknek a kötelezettségeiket félelem, előnyre való törekvés és előítéletek nélkül kell teljesíteni. Különösen azzal, hogy:

 

  • feladataikat pártatlanul végzik;
  • a közérdeket szem előtt tartva, személyi vagy osztályérdekekkel szemben, a közvélemény vagy a sajtó nyomásának nem engedve tevékenykednek;
  • tárgyszerűen járnak el;
  • valamennyi releváns körülményt figyelembe véve járnak el, tekintet nélkül azok terhelő vagy mentő jellegére;
  • a helyi jogszabályok vagy a tisztességes tárgyalás követelményeinek megfelelően megtesznek minden tőlük telhetőt a szükséges és ésszerű bizonyítási eljárás lefolytatása és eredményének felhasználása érdekében, tekintet nélkül arra, hogy az a vádlott bűnösségét vagy ártatlanságát támasztja alá;
  • mindig az igazság felderítésére törekszenek és a bíróságot segítik e cél elérésében, továbbá a jogszabályok alapján elősegítik a közösség, a sértett és a terhelt érdekében az igazságszolgáltatás működését a jog és tisztesség követelményei szerint.

 

4.

AZ ÜGYÉSZ SZEREPE BÜNTETŐELJÁRÁS SORÁN

 

4.1. Az ügyészek feladataikat tisztességesen, következetesen és gyorsan kötelesek teljesíteni.

 

4.2. Az ügyészek a büntető eljárásban aktív szerepet töltenek be:

 

  • ahol erre a jog vagy joggyakorlat felhatalmazza, az ügyész részt vesz a nyomozásban, felügyeli a rendőrség vagy más nyomozó hatóságok munkáját, amely tevékenységüket tárgyszerűen, pártatlan módon és a szakmai szabályok betartása mellet kell gyakorolnia;
  • a nyomozás felügyeleti tevékenység során biztosítani kell, hogy a nyomozó hatóságok tiszteletben tartsák a törvényes előírásokat és az alapvető emberi jogokat;
  • jogi vélemény kifejtése során gondosan, a pártatlanság és tárgyszerűség követelményeire tekintettel járjanak el;
  • ügyeljen arra, hogy a nyomozás elrendelésére kizárólag elegendő, megalapozott és törvényes bizonyíték alapján kerüljön sor, ellenkező esetben gondoskodjék az eljárás megszüntetéséről;
  • a büntető eljárás egész tartama alatt szigorúan de tisztességesen kezelje az ügyet, mindenkor a bizonyítékokkal megalapozott tényállás szem előtt tartásával;
  • amennyiben a helyi jog vagy jogalkalmazási gyakorlat a bírói döntések végrehajtása feletti felügyeletre vagy más bíróság előtti ügyész feladatok ellátására ad felhatalmazást az ügyésznek, ezeket a jogköröket mindig a közérdek javára kell gyakorolnia.

 

4.3. Az ügyészek továbbá

 

  • tartsák meg a szolgálati titkot;
  • a helyi jogszabályok és a tisztességes tárgyalás követelményeinek megfelelően biztosítsák a sértettek és tanuk jogait, sérült vagy veszélyeztetett, törvényesen védelmezhető személyes érdekeit, törekedjenek arra, hogy őket jogaikról előzetesen tájékoztassák, és hasonlóképp biztosítsák, hogy a sértett fél jogorvoslati lehetőségeivel megismerkedjék;
  • a bíróságokkal és az érintett bűnüldöző szervekkel együtt biztosítsák a terheltek törvényes jogait;
  • a tisztességes tárgyaláshoz való jog érvényesülése érdekében, a jogszabályokban írt módon és ésszerű határidőn belül tegyék hozzáférhetővé a vádlott számára az ügyben felmerült terhelő és mentő adatokat;
  • vizsgálják meg a büntetőügyben felhasznált bizonyítékok beszerzésének a jogszerűségét;
  • amennyiben megalapozottan feltehető, hogy a bizonyíték jogellenes módon, így a terhelt emberi jogainak súlyos sérelme, különösen kínzás vagy kegyetlen bánásmód eredménye útján keletkezett, azt hagyják figyelmen kívül;
  • a bizonyíték ilyen módon történő megszerzésében vétkes személyek ellen tegyék meg a szükséges intézkedéseket;
  • a helyi jog és a tisztességes tárgyalás követelményeinek szellemében ejtsék el a vádat vagy szüntessék meg - feltételesen vagy anélkül - a büntetőeljárást, válasszák az elterelés lehetőségét a formális büntetőeljárás lefolytatása helyett, különösen a fiatalkorú terheltek ügyeiben, továbbá a gyanúsítottak és a sértetek jogainak tiszteletben tartásával más, erre alkalmas bűnügyekben.

 

5.

EGYÜTTMŰKÖDÉS

 

A tisztességes és hatékony ügyészi eljárás megvalósítása érdekében az ügyészek:

 

  • nemzeti és nemzetközi együttműködésre törekszenek a rendőrségekkel, a bíróságokkal, a jogi védelmet ellátó személyekkel és más kormányzati szervekkel;
  • a kölcsönös segítségnyújtás szellemében és a jogi előírásoknak megfelelően teljesítik más államok ügyészi szerveinek és ügyészeinek megkereséseit.

 

6.

AZ ÜGYÉSZT MEGILLETŐ JOGOSULTSÁGOK

 

Annak a célnak az elérése érdekében, hogy az ügyészek feladataikat függetlenül, a jelen alapelvek szellemében teljesítsék, a kormányzati szervek önkényes aktusaival szemben védelmet kell biztosítani. Az ügyészeket általában megilleti ajog, hogy:

 

  • hivatali feladataikat megfélemlítés, akadályoztatás, zaklatás vagy megalapozatlan polgári, büntető és egyéb felelősségre vonás terhétől mentesen lássák el;
  • törvényes eljárásuk miatt bekövetkezett veszélyeztetettség esetén a családjukkal együtt igényt tarthatnak a személyi biztonságot jelentő hatósági védelemre;
  • ésszerű szolgálati feltételek között, megfelelő, a felelősségteljes hivatali feladatokhoz méltó és önkényesen el nem vonható javadalmazásra;
  • a foglalkoztatási szabályok vagy a választás útján betöltött hivatal sajátosságait figyelembe véve, ésszerű tartamban meghatározott szolgálati idő eltelte után nyugdíjra vagy öregségi nyugdíjra;
  • hivatalba lépésük és előmenetelük objektív kritériumok, meghatározott szakmai feltételek teljesítése, alkalmasság, tisztesség, teljesítmény és szakmai gyakorlat alapján legyen biztosított;
  • a hivatali eljárásuk alatt elkövetett, állítólagos helytelen magatartás miatt indított, fegyelmi felelősségre vonást eredményező eljárásban a gyors és tisztességes kivizsgálásra;
  • az ellenük indított fegyelmi eljárások során a bizonyítékok pártatlan mérlegelésére és tárgyszerű döntésre;
  • szabadon lépjenek szakmai egyesületekbe vagy más szervezetekbe érdekeik védelme, szakmai gyakorlatik fejlesztése és jogállásuk védelme érdekében; és
  • mentesüljenek a törvénysértő, az ügyészi hivatás vagy szakmai etika szabályaival nyilvánvalóan ellentétes utasítás teljesítésének kötelezettsége alól.
 

„BUDAPESTI IRÁNYELVEK”

 

AZ ÜGYÉSZEK ETIKAI ÉS MAGATARTÁSI SZABÁLYAINAK

EURÓPAI IRÁNYELVEI

(Elfogadta az Európai Legfőbb Ügyészek Konferenciája 2005. május 31-én)

 

Bevezetés

1. Az ügyészek kulcsszerepet játszanak a büntető igazságszolgáltatásban. Emellett számos jogrendszerben más területeken is - például a kereskedelmi, polgári vagy közigazgatási jog területén, mint a törvényesség általános őrei rendelkeznek további feladatokkal.

 

2. Ennek figyelembe vételével, az Európai Legfőbb Ügyészek Konferenciájának úgy döntött, hogy az ügyészek számára közös alapelvek meghatározása szükséges. Ezért a Konferencia - 2005. májusában Budapesten tartott plenáris ülésén - elfogadta a következő: „Az ügyészek etikai és magatartási szabályairól szóló Európai Irányelveket”.

 

3. Az Európa Tanács Miniszteri Közgyűlésének 2000. évi 19. számú - „Az Ügyészségnek a büntető igazságszolgáltatásban betöltött szerepéről” szóló - egyúttal az Európai Legfőbb Ügyészek Konferenciájának alapítódokumentumát képező - Ajánlása szerint az ügyészek közhatalmi funkciókat látnak el, mivel a társadalom nevében, és a köz érdekében a jog helyes alkalmazásának biztosítása érdekében, - az egyének jogainak és a büntető igazságszolgáltatás szükséges hatékonyságának szem előtt tartásával - járnak el mindazon esetekben, amikor a jogsértő magatartás büntető szankciókat von maga után.

 

4. Az összes büntető igazságszolgáltatási rendszerben az ügyészek döntenek arról, hogy vádemelésre kerüljön-e sor vagy nem, a bíróság előtti vádképviselet kérdésben. Ezenkívül fellebbezhetnek vagy jogorvoslattal élhetnek valamennyi vagy egyes bírósági döntések ellen.

 

5. Ezen Irányelvek nem kötik a különböző nemzeti ügyészségeket, de úgy kell tekinteni ezeket, mint - az ügyészek által, kötelezettségeik teljesítése során betartandó, széles körben elismert - általános irányelveket. Az Irányelveket - etikai és más hasonló kérdésekben - nemzeti szintű, iránymutatásnak kell tekinteni.

 

6. Az irányelvekben foglalt - az ügyészek eljárására ás gyakorlatára vonatkozó elvárásokat - valamennyi, akár az ügyészségen, akár pedig az ügyészségeknek dolgozó ügyészeknek egyaránt meg kell tartania.

 

7. Annak érdekében, hogy az ügyészek szakmai felelősségi körükbe tartozó kötelezettségeik teljesítése során autonóm módon, és jelen Irányelvekkel összhangban járjanak el, a Konferencia felhívja a figyelmet a 2000. évi 19. számú - „Az Ügyészségnek a büntető igazságszolgáltatásban betöltött szerepéről” szóló - Ajánlás 4-10. §-aiban meghatározott előírásokra.

 

I. Alapvető kötelezettségek

 

Az ügyészeknek mindig és minden körülmények között:

 

  • kötelezettségeiket a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jognak megfelelően kell ellátni,
  • feladataikat tisztességesen, pártatlanul, következetesen, gyorsan kell ellátniuk,
  • tiszteletben kell tartani, meg kell védeni és meg kell őrizni az emberi méltóságot és az emberi jogokat,
  • figyelembe kell venni, hogy a társadalom nevében, valamint a köz érdekében járnak el,
  • elő kell mozdítani a helyes egyensúly kialakítását, a társadalom általános érdekei, valamint az egyén jogai és érdekei között.

 

II.

Szakmai kötelezettségek általában

 

Az ügyészeknek mindenkor ragaszkodniuk kell a legmagasabb szintű szakmai elvárásokhoz és

 

  • mindenkor meg kell tartaniuk hivatásuk becsületét és méltóságát,
  • mindenkor a szakmai szabályok szerint kell eljárniuk,
  • a jogvédelem és jogbiztonság legmagasabb szintű szabályai szerint kell eljárniuk,
  • funkcióikat kizárólag a megállapítható tények alapján, a jogszabályokkal összhangban kell gyakorolniuk, bármiféle meg nem engedett befolyástól mentesen,
  • magukat képezniük kell a hatályos jogi szabályoknak és társadalmi fejlődés irányvonalának megfelelően,
  • törekedniük kell a pártatlan és autonóm ügyészi eljárásra a kötelezettségeik teljesítése során,
  • kötelezettségeik teljesítése során tisztességesen, félelem, pozitív vagy negatív előítélet nélkül kell eljárniuk,
  • az egyéni- vagy csoport érdekektől, valamint a társadalom- és média nyomásától mentesnek kell maradniuk,
  • az egyének törvény előtti egyenlőségét tiszteletben kell tartaniuk és tartózkodniuk kell bármiféle — nemi, faji, nyelvi, vallási, politikai vagy más véleménybeli, szexuális, nemzeti vagy társadalmi, származásbeli megkülönböztetéstől vagy nemzeti kisebbséghez való tartozással összefüggő, vagyoni alapon nyugvó, származásbeli, egészségügyi állapottal összefüggő, mozgáskorlátozottsággal összefüggő vagy bármely más alapon nyugvó - megkülönböztetéstől,
  • a szakmai titkokat meg kell őrizniük,
  • álláspontjukat, jogi véleményüket a szakmai képességüknek megfelelően kell kifejteniük,
  • törekedniük kell, hogy az egyének jogaikról és jogi státuszukról — az ügyészhez hasonlóan — tudatában legyenek,
  • a bíróságok, a rendőrség és más hatóságok, valamint a jogi szakmai egyéb képviselőivel való feladatok teljesítése során tisztelettel és előzékenyen kell eljárniuk,
  • más igazságügyi hatóságoknak és ügyészségeknek a hatályos joggal összhangban segítséget kell nyújtaniuk annak érdekében, hogy a további nemzetközi együttműködést a lehető legnagyobb mértékig előmozdítsák,
  • nem szabad, hogy az ügyész személyi vagy gazdasági érdekei, vagy az ügyész családi, szociális vagy más kapcsolatai az ügyésznek az eljárás során tett intézkedéseit, magatartását negatívan, meg nem engedett módon befolyásolják. Különösen tiltott, hogy az ügyész azokban az ügyekben, amelyekben a családi, üzleti kapcsolatai vagy személyi, magán, vagy pénzügyi érdekeivel ütközik, eljárjon.

 

III.

 A büntetőeljárás keretében megvalósuló szakmai szabályok

 

Az ügyésznek a büntetőeljárás során mindig:

 

  • be kell tartania a fair eljárás szabályait, úgymint azok az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről Szóló Európai Egyezmény 6. cikkében, valamint az Európai Emberi Jogi Bíróság esetjogában foglaltatnak,
  • feladatait tisztességesen, pártatlanul, önállóan és tárgyilagosan kell teljesítenie,
  • törekednie kell arra, hogy a büntető igazságszolgáltatás rendszere a lehető leggyorsabban működjön, összhangban az igazság érdekével,
  • tiszteletben kell tartania az ártatlanság vélelmének alapelvét,
  • törekednie kell arra, hogy az összes szükséges és indokolt felderítést és nyomozást foganatosítsák, még a vádemelés/vagy vád nem emelés kérdésében történő ügyészi döntést megelőzően,
  • valamennyi, az ügyben érintett gyanúsítottat érintő releváns körülményt figyelembe kell vennie, ü attól, hogy az a gyanúsított előnyére vagy hátrányára szól,
  • tartózkodnia kell az eljárás kezdeményezésétől vagy folytatásától, amikor a pártatlan nyomozás adatai azt mutatják, hogy a gyanú megalapozatlan,
  • szigorúan kell eljárnia, azonban tisztességesen, mindenkor a bizonyítékok által meghatározott körben,
  • meg kell vizsgálnia a rendelkezésre álló bizonyítékokat abból a szempontból, hogy azok a törvényeknek megfelelően kerültek-e beszerzésre,
  • el kell utasítania azoknak a bizonyítékoknak a felhasználását, amelyekről ésszerűen megállapítható, hogy azokat törvénytelen módszerekkel szerezték be, különösen, ha azok a gyanúsított vagy más személy emberi jogainak sérelmét jelentik,
  • törekednie kell arra, hogy az ilyen törvénytelen úton beszerezett bizonyítékokat biztosító felelős személyekkel szemben a megfelelő intézkedéseket megtegyék,
  • „A fegyverek egyenlőségének” elvét meg kell tartania, különösen azáltal, hogy a vádlott és védője számára szükséges információkat — a jogszabályoknak és a fair eljárás elvének megfelelően — biztosítja,
  • a tanúk és a sértettek érdekeit figyelembe kell vennie,
  • segítenie kell a bíróságot az igazságos ítélet meghozatalában,
  • a rendelkezésre álló bizonyítékok pártatlan és szakmai megítélése alapján kell a döntést meghoznia.

 

IV.

Az ügyész magatartása

 

  • Az ügyész a magánéletben tanúsított viselkedése során sem alkalmazhat olyan eljárást, amivel az aktuális vagy méltán elvárható az ügyészi szervezethez fűzött tisztességesség vagy a pártatlanság elvét megsértené.
  • Az ügyészeknek mindig tiszteletben kell tartania és be kell tartania a jogszabályokat.
  • Az ügyészeknek úgy kell viselkedniük, hogy a hivatásukba vetett közbizalmat erősítsék és megtartsák.
  • Az ügyészek a hivatásuk gyakorlása során szerzett információkat nem használhatják fel sem saját egyéni érdekeik-, sem pedig mások érdekeinek jogtalan elősegítésére.
  • Az ügyészeknek tilos elfogadnia bármilyen ajándékot, jutalmat, előnyt, meg nem engedett hozzájárulást, szívességet harmadik személyektől. Ezen kívül az ügyészek nem teljesíthetnek olyan feladatot, amely személyüket, tisztességes eljárásukat vagy pártatlanságukat sérthetné.
 
Az IAP elnökei

 

PICT0003.jpg

 

Jobbról balra:


Dr. Hajdú Mária

(Magyarország, 1996-1997)


Eammon Barnes

(Írország, 1996-1998)


 Nicholas R. Cowdery

(Ausztrália, 1998-2004)


Henning Fode

(Dánia, 2004-2007)


Francois Falletti 

 (Franciaország, 2007-2010)


James Hamilton

(Írország, 2010-2013)

 

Az IAP jelenlegi elnöke:

Gerhard Jarosch

(Ausztria, 2013-)