Ügyészek Országos Egyesülete
MagyarEnglishDeutschland

 

 


Egyéb nemzetközi események


 

 

 

Európai Unió tagállamai legfelsőbb bíróságai mellett működő legfőbb ügyészek vagy e tisztségnek megfelelő intézmények hálózatának 5. plenáris ülése (Budapest, 2012. május 24-26. )

 

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész elnökletével 2012. május 24. és 26. között Budapesten került megrendezésre az Európai Unió tagállamai legfelsőbb bíróságai mellett működő legfőbb ügyészek vagy e tisztségnek megfelelő intézmények hálózatának 5. plenáris ülése.

"A gazdasági válság hatása az ügyészségek munkájára, szervezetére és az ügyészek képzésére az Európai Unióban" címmel megrendezett konferencián az Európai Unió 22 tagállama közül 16 képviseltette magát legfőbb ügyészi szinten.

Az ülésen a felek eszmét cseréltek az európai ügyészségről létrehozásáról is.

 

A konferencia megnyitóját jelenlétével és megnyitó előadásával megtisztelte dr. Áder János úr Magyarország köztársasági elnöke.

 

A jelentős nemzetközi szakmai érdeklődést jelzi, hogy a tagállamokon kívül a EUROJUST, az Európai Bizottság, az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa, az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat, az Ügyészek Nemzetközi Egyesülete és az OLAF is képviseltette magát.

A résztvevők kifejezték nagyrabecsülésüket a konferencia magas színvonalú megrendezéséért, illetve a témaválasztás aktualitásáért.

Az egy éves mandátumának kitöltése után leköszönő dr. Polt Péter legfőbb ügyész utódául a közgyűlés Andrzej SEREMET lengyel legfőbb ügyészt választotta a Hálózat elnökévé.

 

A másfél napos konferencia zárasaként a tagállamok képviselői az alábbi közös nyilatkozatot fogadták el:

 

1. A Hálózat Közgyűlése emlékeztet az Európai Unió közös alkotmányos örökségére, az Európai Uniónak a szabadsággal, a demokráciával, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásával, és a jogállamisággal kapcsolatos alapító elveire. Az ügyészségek és legfőbb ügyészségek feladata az Unió valamennyi országában ezen alapelvek védelme, tiszteletben tartása feletti őrködés.

 

2. Meggyőződésünk, hogy a tagországonként eltérő jogrendszerek közös alapelvei feltárásával, a tapasztalatok egymás közötti megosztásával a Hálózat hozzájárulhat az eredményesebb európai együttműködéshez és fontosnak tartja a már létező együttműködési formák jobb kihasználási lehetőségeinek vizsgálatát.

 

3. Az elmúlt években a globális gazdasági és pénzügyi válság komoly próba elé állította az Európai Unió gazdasági, szociális és politikai állóképességét és hatásai az egyes tagországokban még mindig érezhetők. Ezért vált aktuálissá a konferencia témaválasztása is, amikor A gazdasági válság hatása az ügyészségek munkájára, szervezetére és az ügyészek képzésére az Európai Unióban címet választotta a Hálózat tanácskozásához.

 

4. Mára világossá vált, hogy a globális pénzügyi és gazdasági válság hatására a tagállami ügyészségeknek új kihívásokkal is szembe kell nézniük. Sok országban nőtt a bűnözés volumene, illetve annak struktúrája jelentősen átalakult. A mai nehéz gazdasági és pénzügyi környezet magával hozza azokat a szakmai kihívásokat, amelyek előtérbe helyezik a jó kormányzás követelményeinek való mind teljesebb megfelelést. Az ügyészségek függetlensége, pártatlansága, pénzügyi autonómiája, munkájának hatékonysága mind olyan érték, amely felértékelődik a jelenlegi helyzetben.

 

5. Mivel a megszorításoknak kontraproduktív hatása lehet, a jelen helyzetben a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy az ügyészségeknek megfelelő technikai feltételeket, az ügyészek és ügyészségi alkalmazottak számára jobb képzési lehetőségeket, és a bíróságok előtt folyó bizonyítási eljárásokhoz szükséges jobb minőségű szakértői hozzájárulást biztosítsanak.

 

6. Alapkövetelmény, hogy a gazdasági válság nem befolyásolhatja negatív irányba az ügyészségek munkavégzésének színvonalát. Az ügyészi szervezeteken belül új struktúrák bevezetése pl. a gazdasági bűncselekményekkel, illetve a korrupcióval foglalkozó szakosodott szervezeti egységek felállítása útján, vagy a megfelelő minőségbiztosítási rendszerek által javítható a hatékony munkavégzés.

 

7. A gazdasági válság hatásait szélesebb kontextusba helyezve a Hálózat felhívja a tagok figyelmét a Plenáris Ülésen bemutatott jó gyakorlatok fontosságágára: az emberi, anyagi és pénzügyi erőforrások összehangolt felhasználása és az erre vonatkozó speciális képzés megvalósítása; szervezeten belüli átszervezések; új adminisztrációs álláshelyek teremtése; EU támogatások kihasználása a szervezeti működés hatékonyságának növelése érdekében; a kiadások átfogó pénzügyi ellenőrzése.

 

8. Ebben a nehéz időszakban különösen nagy jelentősége van annak, hogy figyeljük egymás tapasztalatait és megbízzunk egymásban. Az intézmények közötti és a kollegiális kapcsolatokra ez egyaránt vonatkozik. Az európai és nemzeti szereplők közötti jobb együttműködéssel és koordinációval a bűnözés elleni küzdelem és a jogvédelem helyzete jelentősen javítható.