A Magyar Köztársaság Ügyészsége honlapján közzétette a legfrissebb, aktuális statisztikai adatai.»
IAP Ajánlások IAP alapokmány IAP Etikai kódex

Dr. Venczl László:

Az Ügyészek Nemzetközi Egyesülete
(IAP 1)

Az ügyészi hivatás világszerte kulcsszerepet tölt be a büntető igazságszolgáltatásban, hiszen az egyén és a társadalom érdekei között felmerülő konfliktust kell döntéseivel megoldania. Ennek mértékét a jogrendszer típusa, a büntető jogszabályok tartalma keretek közé illeszti, végső soron azonban a döntés minőségét a hivatást betöltő személy integritása, az igazságszolgáltatásba vetett hite és sokszor egyéni bátorsága határozza meg.

Az IAP megalakulására a súlyos, a nemzeti határok felett átnyúló bűnözés, elsősorban a kábítószer-kereskedelem, pénzmosás és (elektronikus) csalások növekedése gyakorolta a legnagyobb hatást. Az egyre gyorsabban változó világban, ahol pl. az Internet kereskedelmi jelentősége és kriminalizációja együtt nőtt, parancsoló szükséggé vált az ügyészek szorosabb nemzetközi együttműködése, továbbá ennek hatékonysága, így az eljárások gyorsaságának növelése, a bűnözésből származó jövedelem nyomon követése.

Az ENSZ 8., bűnmegelőzéssel és a bűnelkövetőkkel foglalkozó havannai (1990) kongresszusán megfogalmazott Irányelvekben2, mint nemzetközi jogi dokumentumban először nyert említést, hogy az ügyészi hivatás mellőzhetetlen szerepet tölt be az Egyetemes Emberi Jogi Nyilatkozatban is rögzített büntetőjogi alapelvek (törvény előtti egyenlőség, ártatlanság vélelme, bíróság függetlensége stb.) érvényre juttatásában.

Az ugyanebben az évben alapított Ügyészek Országos Egyesülete dr. Hajdú Mária elnök és dr. Hegedűs András titkár szervezésében 1991-ben tartotta első nemzetközi tudományos ülését Kriminálinfo3 néven. E tanácskozás alkalmával elsősorban a magyar ügyészek kezdeményezése alapján merült fel az ügyészek nemzetközi szakmai szervezete létrehozásának gondolata a fenti ENSZ Irányelvekben foglalt célok támogatása érdekében.4 A tanácskozáson az ENSZ bécsi hivatalát5 dr. Kurt Neudek képviselte, akinek támogatásával megkezdődtek a szervezés előkészületei is.

Az új nemzetközi egyesület létrehozásának újabb lökést adott a Nemzetközi Kriminológiai Társaság 1993. évi Budapesten tartott 11. Kongresszusa, ahol öt ország képviselőiből álló szervező bizottság az alapszabály-tervezet alkotott. Időközben közel 50 ország ügyészi hivatala, ügyészi egyesülete, továbbá egyéni tagként részt venni szándékozó ügyészek nyilvánították ki csatlakozási szándékukat, ezért 1995. májusában, Bécsben 11 ország képviselőinek részvételével formálisan is megalakították az Ügyészek Nemzetközi Egyesületét (IAP), s az ideiglenes végrehajtó bizottság elnöknek - múlhatatlan érdemei elismeréseként - a magyar egyesület vezetőjét, dr. Hajdú Máriát, főtitkárának a holland Henk Marquart Scholtz-ot választotta meg.

Az Ügyészek Nemzetközi Egyesülete az ügyészek első és egyetlen nemzetközi szakmai szervezete, amely évtizedes fennállása alatt napjainkra valamennyi kontinenst, a legjelentősebb államokat és ami a legfontosabb, az ENSZ tagállamainak döntő többségét (120 ország, több mint 200 ezer ügyészét) reprezentáló, 118 ügyészi hivatalt és egyesületet, valamint 1500 egyéni tagot számláló társulás. Jelen írás számot kíván adni arról, hogyan vált e szervezet igen rövid idő alatt befolyásos és megkerülhetetlen tényezővé a nemzetközi jog és intézmények világában, s találta meg helyét azok aktuális csomópontjaiban.


Az IAP Alapokmányban megfogalmazott célok

a. a hatékony, tisztességes, pártatlan és eredményes bunüldözés elosegítése
b. a bünteto igazságszolgáltatással szemben támasztott magas követelmények és jogállami alapelvek, köztük az alapvető emberi jogok érvényesülésének előmozdítása
c. a tisztességes és független ügyészi tevékenység nemzetközileg elismert normáinak érvényesítése és támogatása
d. a szervezett bűnözés és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelem során a bizonyítás, a lefoglalás és elkobzás, valamint a szökésben lévő bűnelkövetők kézre kerítésének elősegítése a nemzetközi együttműködés gyorsaságának és hatékonyságának növelése útján
e. a közélet tisztasága elleni korrupciós buncselekmények elleni küzdelem segítése
f. az ügyészek szakmai érdekeinek támogatása és lényeges szerepük elismertetése a büntető igazságszolgáltatás feladatainak érvényesítése során
g. az ügyészek és az ügyészi hivatalok közötti jó kapcsolatok, a véleménycsere, az információk áramlásának elősegítése, a tapasztalatok és szakértelem átadása, s ebből a célból az információs technológia használatának serkentése
h.
    az összehasonlító büntetőjogi és büntető eljárásjogi kutatások támogatása és a büntetőjogi reformtörekvések előmozdítása
i. együttmuködni más nemzetközi és igazságügyi szervezetekkel a fenti célok megvalósítása érdekében
    Az IAP első kongresszusát Budapesten, 1996. szeptemberében, impozáns körülmények között a budavári Hilton szállodában rendezték meg, „Az igazságszolgáltatás biztosítása a változó világban – az ügyész szerepe” címmel. Az akkor rendkívüli sikernek tekintett számok szerint 49 ország képviseletében 134 ügyész vett részt az eseményen, amely a jelenlegi méretek mellett ma már szerény eredménynek számítana.

Az azóta eltelt évek során az IAP a következő főbb témákat tűzte napirendjére: a kiadatás és a nemzetközi bűnügyi együttműködés más formái (Ottawa, 1997); a gyermekkorú sértettek, szexuális bűntettek és elektronikus csalások (Dublin, 1998); a korrupció elleni küzdelem - ugyanekkor az ügyészek szakmai felelősségéről és érdekeik védelméről alkotott etikai kódex (Standards) kihirdetése (Peking, 1999); az alapvető emberi jogok érvényesülése (Fokváros, 2000); az ügyész szerepe az ezredfordulón (Sydney, 2001); a határokon átívelő bűnözés és az illegális migráció (London, 2002); a terrorizmus elleni nemzetközi összefogás (Washington, 2003); a kontinentális és esetjogi rendszerek ügyészségei (Szöul, 2004); a sértettek és tanúk helyzete (Koppenhága, 2005); valamint az ügyész diszkrecionális jogköre (Párizs, 2006). Jövő évben az ügyészi döntések átláthatósága, a nyilvánosság és az ügyészség külső kapcsolatai kerülnek a szakmai érdeklődés homlokterébe a Hong Kongban rendezendő konferencián.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az IAP honlapján tekintélyes méretű dokumentáció, tematikus és naprakész katalógus szolgálja a tudományos kutatást és a személyes kapcsolattartást.

Az IAP legmagasabb kitüntetését (Medal of Honor) eddig az alábbi, nemzetközi tekintélynek örvendő személyiségek vették át: Louise Arbour (1999), Nelson Mandela (2000), Simon Wiesenthal (2002) Pierre Truche6 (2005) és Minorou Shikita7 (2006).

Az IAP taglétszámát és tagszervezeteit (Európában ez majdnem 100%-os) tekintve a szervezettség már túl is lépte azt a kritikus tömeget, amelynek szakmai érdeklődését az éves világkonferenciák képesek lennének kielégíteni, ezért kontinens méretű regionális tanácskozások sorozatán látják vendégül a fiatal, első vonalban dolgozó vagy csak az utazási költségeket vállalni nem tudó érdeklődő ügyészeket.

A nemzetközi egyesület 3 évente elnököt, 6 alelnököt és főtitkárt, valamint főtanácsadót választ, akik hivatalból is tagjai a végrehajtó bizottságnak, amely a kongresszus döntései értelmében az egyesület végrehajtó szerve. Az elnöki posztot ezideig a már említett dr. Hajdú Mária, Eammon Barnes ír legfőbb ügyész, Nicholas Cowdery, az ausztráliai Új Dél-Wales legfőbb ügyésze, illetve napjainkban Henning Fode dán legfőbb ügyész töltötték be. A szervezet operatív titkársága (Főtitkár: Henk Marquart Scholtz) természetesen Hágában8 található.

Az Alapokmány rendelkezései szerint a végrehajtó bizottság legkevesebb 10 és nem kevesebb, mint 30 tagból áll és reprezentálja a világ azon régióit, ahol a nemzetközi egyesület tagsággal rendelkezik. Jelenlegi magyar tagja (1999-2009) dr. Venczl László, az ÜOE nemzetközi ügyek alelnöke. A nemzetközi egyesület végrehajtó bizottsága évente kétszer ülésezik. Ezek közül az egyik az éves konferenciákhoz kapcsolódik, míg a tavaszi értekezletek más tagországokban, meghívás alapján kerülnek megrendezésre.

Az IAP nyitva áll azon jogászok, mint egyéni tagok előtt, akik ügyészek vagy azok voltak, továbbá nemzeti ügyészségek és ügyészi egyesületek, államközi egyezményen alapuló igazságügyi hivatalok, valamint bizonyos nem kormányzati bűnmegelőzési szervezetek előtt, amelyek szervezeti tagként csatlakozhatnak.

A nemzetközi egyesület tevékenysége során az ügyészi szakmai jogosítványokkal és kötelezettségekkel foglalkozó dokumentumot (Standards)9, az ügyészi szervezetekről készített Világkatalógust10 és más szakmai kiadványokat (pl. gyakorlati kézikönyvek11 és emberi jogi kézikönyv az ügyészek számára12) bocsátott útjára. A nemzetközi egyesület negyedévi hírlevelek13 útján szolgáltat információkat az egyesületi életről.

Az IAP 1997. óta az Európa Tanács ügyészi és büntető igazságszolgáltatási rendszerek szakértői bizottságának megfigyelője. Az IAP tevékenyen részt vett a tagállamok Miniszteri Bizottságának az ügyészi feladatokkal kapcsolatos, 2000 október 6-án elfogadott 19/2000.sz. Ajánlásainak1415 elkészítésében, s tevékenyen közreműködött az európai legfőbb ügyészek éves találkozói, 2006. óta az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának intézményeként működő értekezletei során.

Az IAP 2001. óta konzultatív NGO jogállást élvez az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottságában (ECOSOC) és szorosan együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkárságával a fejlődő országok közvetlen szakértői támogatása és tanácsadás útján. A nemzetközi egyesület számos esetben közreműködik abban, hogy a különböző jogrendszereket képviselő szakértő ügyészeket toborozzon erre a célra. Hasonló konzultatív szerepet tölt be az állandó és ad hoc nemzetközi igazságszolgáltatás szervezetei (ICC, ICTY, ICTR, Eurojust)16 mellett.

Az Ügyészek Nemzetközi Egyesülete a világon egyedülálló, hatalmas szellemi bázist teremtett, amely szervezet bátran tekinthető hiteles vonatkozási pontnak a világ bármely ügyészsége és ügyésze, a velük kapcsolatba kerülő polgárok és szervezetek számára. Arányos képviseleti elvei, megfelelően rendszerezett, tematikus adatbázisa alapján legitim képviselője a nemzetközi jogelvek alapján működő igazságszolgáltatásnak, biztos szakmai és erkölcsi támasza a jogalkalmazó ügyészeknek, akiknek külső, különösen a politikai befolyástól való függetlensége a jogrendszerbeli eltérésekre tekintet nélkül, védendő jogállami alapelv.

Budapest, 2006. október

 

1 International Association of Prosecutors (www.iap-association.org) vissza

2 Guidelines on the Role of the Prosecutor (U.N. Guidelines) vissza

3 Az azóta is évente megrendezett Kriminálexpo konferencia és szakkiállítás elődje <vissza

4 az ENSZ havannai kongresszusán a magyar delegáció tagjaként részt vett dr. Bárd Károly, az IM helyettes államtitkára ugyancsak jelentősen hozzájárult az előkészítő munkálatokhoz vissza

5 UN Vienna Office, Crime Prevention and Criminal Justice Branch vissza

6 Klaus Barbie náci hábors bűnös ügyében járt el vissza

7 IAP alelnök, tiszteletbeli tag, az Ázsiai Bünmegelőzési Alapítvány elnöke vissza

8 Hartogstraat 13, 2514 EP The Hague, The Netherlands, ++31 70 363 03 45,
       sg@iap-association.org vissza

9 Standards of Professional Responsibility and Statement of the Essential Duties and Rights of Prosecutors (IAP Standards), 1999, Peking (magyarul: www.ugyeszek.hu ) vissza

10 Directory of Prosecution Services vissza

11 Best Practice Series: Internetes gyermekpornográfia elleni küzdelem; Gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények üldözése; Közintézményeket érintő korrupció elleni harc; Kölcsönös bűnügyi jogsegély

12 Human Rights Manual

13 Newsletters

14 Európa Tanács Miniszteri Bizottságának Rec (2000) 19 sz. ajánlása az ügyészek szerepéről (Council of Europe Recommendation)

15 Council of Europe, CPGE – Budapest (Budapesti Irányelvek), CCPE - Moszkva, 2006

16 továbbá szoros kapcsolatokat ápol az Ázsiai Bűnmegelőzési Alapítvány (ACPF), a Védőügyvédek Nemzetközi Egyesülete (ICDAA), a Délkelet-Európai Ügyészségi Tanácsadó Csoport (SEEPAG) és az európai bűnüldöző szervezetek együttműködése (Eurojustice) keretében