Ügyészek Országos Egyesülete
MagyarEnglishDeutschland

 

Sértetti jogvédelem


IAP Best Practice Series kézikönyvek 5. szám

(2005)  

 

 

Nemzetközi felmérés

az úgynevezett „sértetti jogvédelem” alkalmazásának jogi hátteréről egyes országok ügyészi gyakorlatában 1

 

A bűncselekmények a sértetti oldal sérelmével kezdődnek, ugyanakkor általános tendencia, hogy nagyon gyakran a büntetőeljárás során elfeledkeznek erről a tényezőről. Míg az ügyészek és bírák, illetve a védők a bizonyítékokról vitatkoznak, a sértett nagyon gyakran csak puszta szemlélője ennek, és az egyszerű tanú szerepére van kárhoztatva, mintegy „építőkockaként” a felépített ügyészi stratégiában. Pontosan ezen probléma felmerülése okán az Ügyészek Nemzetközi Egyesülete 2005-ben Koppenhágában tartott éves kongresszusát szentelte ezen kérdések összegzésére. Az egyik eredménye ennek a konferencia volt az a felmérés, amelyet dr. Heike Granckow és Susan Seifert készített az Egyesült Államok állami bíróságai számára. Ez a rövid terjedelmű alábbi munka, amely az Ügyészek Nemzetközi Egyesülete „Best Practice Series”) tanulmány kötetében jelent meg, összefoglalását nyújtja a fentiek kutatómunkájának, és remélhetőleg hatékony segítséget tud nyújtani a sértetti oldal jogainak és érdekeinek érvényesítési terén a jogalkotó számára.

 

1.)   

Bevezetés és történeti háttér

 

A tanúk és a sértettek aktív részvétele a büntetőeljárásban, létfontosságú a sikeres ügyészi álláspont érvényesítéséhez. Néhány országban azonban egyszeri információforrásként kezelik őket, más országok gyakorlatában azonban aktív szerepet játszanak az egész büntetőeljárás során, néhány esetben pedig jogi képviselő juttatja érvényre érdekeiket.

 

Az ENSZ 1985-ben deklarálta a bűncselekmények sértettjeinek alapvető jogait, amely tartalmazta azt, hogy nevezetteket méltósággal kel kezelni, joguk van megismerni azokat az igazságszolgáltatási mechanizmusokat, amelyek sérelmeiket, illetőleg az elszenvedett kárukat orvosolhatják, továbbá jogosultak olyan speciális kezelésekre, amelyek az általuk elszenvedett érzelmi traumák pszichés negatív hatásait küszöbölik ki. Ezen deklarációval összhangban 2011. március 15-én az Európai Tanács ajánlásban foglalt állás arról, hogy az egyes államoknak meg kell tennie a szükséges lépéseket, saját büntetőeljárás jogukban, a sértetti jogharmonizáció érdekében. Ezen ajánlásban rögzítésre kerültek azok a minimum jogok, amelyeket ezen a területen minden államnak biztosítani kell. Ezen alapjogok pedig a meghallgatáshoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog, illetve részvételi jog a sértetteket érintő eljárási cselekményeken. Jog továbbá a tanúvédelemhez, a költségek megtérítéséhez, illetve a kártalanításhoz, csak úgy mint a közvetítői eljáráshoz.

 

Az ajánlásra válaszul a részes államok felülvizsgálták saját jogrendszerüket, és ún. „áldozatvédelmi szolgálatokat” hoztak létre. Ennek égisze alatt az Ügyészek Nemzetközi Egyesülete 2005-ben kérdőíveket bocsátott ki az egyesület keretein belül működő országok ügyészségei számára. Összesen 22 kérdőívet töltöttek ki, 17 országból az egyes állami ügyészségek állami szervezete, amelyek mintegy 3 kontinenst reprezentáltak, és a válaszok különböző szervezeti szintekről érkeztek. A kitöltött kérdőívek többsége általános tendenciaként a fejlettebb ipari országok ügyészségeiről érkeztek be az Ügyészek Nemzetközi Egyesületének hágai központjába. Ez a jelenség nem volt meglepő figyelembe véve, hogy a sértetti jogok biztosítása, a különböző áldozatvédelmi szolgálatok működtetése anyagi erőforrást igényel. Ugyanakkor tényként könyvelhető el, hogy a kevésbé fejlett országok ügyészi szervezetei is - az ENSZ deklarációtól és az Európai Tanács ajánlásától függetlenül - lényegi költségvetési háttér hiányában is igyekeznek biztosítani a sértetti jogok lehetőség szerinti érvényesülését az adott büntetőeljárásokban.

 

2.)     

A felmérés eredménye

 

A 21 kérdésből álló 22 darab kérdőív 2005. elején került továbbításra a tagsági jogviszonnyal bíró egyes tagállami ügyészségeknek, és a válaszok 2006. nyaráig érkeztek vissza kitöltve az Ügyészek Nemzetközi Egyesületének központjába. A köztes időszakban került megrendezésre a már fentebb említett 2005-ös konferencia, amely fő vitatémáját az adott kérdéskörnek szentelte.

 

A sértett szerepe a büntetőeljárásban

 

A jogrendszerek többségében a sértett pusztán információforrásként szerepel az eljárásban olyanként, aki alátámasztja az ügyészi érvelést. Az ENSZ és az Európai Tanács által meghatározottak érvényesítése viszont ahhoz vezet, hogy a sértetteket aktív szereplőként ismerjék el. A részes tagállami ügyészségek többsége a kérdőíveken szereplő válaszaik szerint a tárgyaláson a tanú pozíciójába helyezi a sértettet, és csak 8 válaszadó jelezte, hogy jogrendszerében a sértett ügyféljogokkal bír és a tárgyaláson jogi képviselő képviselheti az érdekeit.

 

A sértett, mint az információ alanya, azaz a sértetti jogokról és kötelezettségről szóló tájékoztatás kérdése

 

Tájékoztatni a sértetteket és a tanúkat saját eljárási szerepükről kulcsfontosságú annak megítélése szempontjáról, hogy az egyes igazságszolgáltatási és adminisztratív eljárási rendszerek mennyiben érzékenyek a sértetti szempontok figyelembevételével. A tagállami válaszadók nagy többsége törvényi követelményként fogalmazta meg a sértettek információhoz való jogát, illetve az általuk elérhető áldozatvédelmi szolgáltatások elérhetőségéről való hatósági tájékoztatás kötelezettségét. A 22 válaszadó tagállami ügyészség közül 21-en azt a választ adták, hogy ezen információkat biztosítják a sértettek számára a teljes büntetőeljárás során. Egy esetben Magyarország egyik 110.000 lakosú vidéki városi ügyészségéről érkezett az a válasz, hogy ez nem ügyészségi feladatkör, mivel a rendőrség kompetenciájába tartozik.

 

Néhány olyan jogrendszerben, mint amilyen pld. a kanadai a teljes körű információs szolgáltatás lehetősége csak a nagyobb tárgyi súlyú bűnügyek esetében áll nyitva a sértettek előtt. Az információ átadásának módját tekintve pedig tényként állapítható meg, hogy a legtöbb tagállamban ez írott formában történik, viszont kiemelendő, hogy 10 esetben a telefonon történő tájékoztatás is elérhető az érintettek számára. Észak Írországban pld. egy erre a célra speciálisan képzett alkalmazottakból álló szolgálat biztosítja a telefonos információszolgáltatás lehetőségét. A legtöbb válaszadó speciális eszközökkel segíti az eljárásban érintett sértetteket. Norvégiában pld működik az ún. „sértetti ügyész” intézménye. Bizonyos angolszász jogi hivatalokban pld. Írországban, Angliában, Wales-ben, és Ausztráliában speciális látogatásokat szervnek sértettek számára, amelyek során megtekintik a bíróságok épületét, működését, és a tárgyalótermek világát, a tárgyalást megelőzően. Észak Írországban egy web alapú online internetes oldal nyújt tájékoztatást és segíti a sértetteket a büntetőeljárásra történő felkészülésben.

 

A sértetteknek nyújtott egyéb információs szolgáltatások

 

Azért, hogy enyhítsenek számos problémát, amely a büntetőeljárás okozta feszültség velejárója, az érintetteknek szüksége van orvosi tanácsadásra. A kérdőíves válaszokból kitűnt, hogy 8 ország jogrendszerében kap tájékoztatást a sértett - amennyiben szexuális bűncselekmény sértettje - a szexuálisan terjedő betegségek kezeléséről, illetve azok megelőzéséről. A válaszadók fele biztosít információkat a sértetteknek a felkereshető orvosi, pszichiátriai intézetekről. Azonban ezen információk elérhetőségét korlátozzák a tekintetben, hogy csak szexuális bűncselekmények sértettjei, illetve különösen sérülékeny áldozatok számára hozzáférhetőek.

 

Anyanyelvhez való jog

 

Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a sértett hozzáférhessen az őt érintő információkhoz, illetve megismerhesse az eljárás őt érintő anyagát, azon a nyelven, amelyet folyékonyan beszél. Három kérdőívet kitöltő tagállami ügyészségi hivatal nyilatkozta azt, hogy nem biztosít lehetőséget a sértetteknek, illetve a tanúknak az anyanyelvhez való jog ilyen széles körű érvényesülésére, azonban tolmács minden esetben igénybe vehető a bíróság előtti kihallgatás során. A válaszadók túlnyomó többsége csak megfelelő minősítésű tolmácsok igénybe vételét engedi meg ilyen esetekben. Az Egyesült Államokban néhány tagállam területén, illetve Ausztráliában rendelkezésre áll ilyen célokra egy ún. telefonos „nyelvi vonal”, ahol tolmácsok telefonon keresztül végeznek fordítói tevékenységet, mind az előzetes bírói meghallgatások során, mind a sértettekkel való kommunikáció keretein belül. Az Egyesült Államokban vannak elérhető tolmácsok, akik a süket-némák jelbeszédének közvetítésére is igénybe vehetőek.

 

A sértettek, illetve tanúk figyelmeztetése

 

Részei révén a büntetőeljárásnak elengedhetetlen feltétel, hogy a sértetteket megfelelő időben tájékoztassák az ügyészi döntésekről és azok indokairól. A tájékoztatási kötelezettségekbe bele eltartozik a vádelejtésről, ill. az eljárás megszüntetésről szóló tájékoztatás is. A válaszadó ügyészségek nagy része informálja a sértettet a vádelejtésről, több esetben pedig a vádalkuról is. Néhány esetben az ilyen típusú információkat kizárólag a sértett kérelmére, túlnyomóan külön erre irányuló kérés nélkül is biztosítják.

 

A sértett indítványozási jogköre

 

A sértettek számára nyitva áll az a lehetőség az eljárás során, hogy közvetlenül informálják a bíróságot a bűncselekmény rájuk gyakorolt anyagi és mentális károsító hatásairól, ezért a jogrendszerek lehetőséget biztosítanak a sértettek ilyen tárgyú meghallgatására, ill. eljárási részvételére. 16 válaszadó jogrendszer álláspontja szerint az ügyészek még a perbeszédükben is kitérhetnek a bűncselekmény áldozatait érintő mentális, egészségügyi és anyagi következményekre. Az, hogy mennyiben befolyásolja ténylegesen az eljárást a sértett ilyen irányú nyilatkozata függ attól is, hogy az adott büntetőeljárásban a sértett milyen szerepelt tölt be. Finnországban pld ügyfél jogkörrel vesz részt az eljárásban, így a nyomozati szaktól kezdve tehet ilyen irányú indítványokat, ill. észrevételeket.

 

A tanuk védelmét, ill. komfortérzetét szolgáló intézkedések

 

Mivel a sértettek kulcspozíciót töltenek be a büntetőeljárásban szükséges, hogy megkapják mindazt a támogatást és védelmet, amelyre szükségük van. A válaszadók közül hárman nyilatkozták azt, hogy országaikban a sértetteknek és a tanúknak külön a többitől elszeparált várótermeket biztosítanak a tárgyalóterembe történő behívásukat megelőzően, minimalizálva ezáltal az ellenérdekű felekkel történő konfrontáció lehetőségét. Ezzel összefüggésben mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tárgyalás előtti várakozás idejét minimalizálják a számukra, csökkentve az ezzel járó feszültséget. Fontos megjegyezni, hogy az ügyészségeknek korlátozott ebben a kérdésben a befolyása, mivel a tárgyalások időrendjéről, a pervezetésről elsősorban a bírák gondoskodnak.

 

Egyes országokban a modern technológiát is felhasználják az idézések és értesítések gyakorlatában. Észak Írországban pld. telefonon, ill. interneten keresztül is adnak tájékoztatást a tanúk, ill. a sértettek részére a tárgyalási megjelenés pontos időpontjáról. A telefonos tájékoztatás elsősorban mobiltelefon keresztül történik, és gyakorlati megvalósulását tekintve abból áll, hogy a bírósági ügyintéző a tanút a megfelelő időpontban felhívja és behívja a tárgyalóterembe. Amennyiben az érintett nem rendelkezik saját mobiltelefonnal, a bíróság biztosít számára egyet a tárgyalás idejére. Mindezek elsősorban a bíróság kompetenciájába tartoznak, de az ügyészség megfelelő indítványtételi gyakorlatával hozzá járulhat a tárgyalási feszültség csökkentéséhez. Fontos, hogy az ügyész megfelelő nyilatkozatot tegyen arra vonatkozóan, hogy mennyiben szükséges az adott tanú további kihallgatása, mert amennyiben további bizonyítási indítványa az érintettel kapcsolatosan nincs, őt el lehet a tárgyalóteremből bocsátani.

 

A válaszadó országok közül 18-an nyilatkozták azt, hogy jogrendszerük lehetővé teszi a videón rögzített tanúvallomás büntetőeljárásban történő felhasználását, azonban kizárólag francia részről született olyan nyilatkozat, mely szerint ún. videokonferenciák igénybe vételével is sor kerülhet. A videón rögzített, ill. videón keresztül közvetített tanúvallomás elsősorban gyerekek sérelmére elkövetett, ill. szexuális, továbbá családon belüli erőszak keretében megvalósuló bűncselekmények sértettjeinek védelmét segíti, de költségtakarékossági megfontolásokból is igénybe vehető a tárgyalás helyszínétől nagy távolságban élő, tartózkodó tanúk esetében is. A 22 válaszadóból 20-an a feltett kérdésre azt a választ adták, hogy térítik a tanúk útiköltségét még olyan esetekben is, ha azok nagy távolságból, példának okáért repülővel érkeznek a tárgyalás helyszínére.

 

A sértett és az elkövető közötti ún. közvetítői eljárás

 

Annak ellenére, hogy mind az ENSZ nyilatkozatban, mind az Európai Tanács ajánlásában javaslatként szerepel az ellenérdekű felek közötti békéltetés, a 22 nyilatkozatot tevő ügyészség közül mindössze 13-an nyilatkozták azt, hogy ez az eljárási lehetőség jogrendszerükben lehetőségükre áll. Ezekben az esetekben is kizárólag kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények, ill. fiatalkorúi elkövetői kör vonatkozásában lehet azt alkalmazni. Ha a törvény által lehetővé tett békéltetés vagy ún. közvetítői eljárás sikeresen megvalósul, az ügyész a vádat elejtheti. Ugyanakkor az Egyesült Államokban, ill. Ausztráliában nem az ügyész, hanem az erre a célra létrehozott békéltető testület speciálisan képzett szakemberei végzik el ennek előkészítését.

 

Kártalanítás az elkövető részéről

 

A bűncselekmény elkövetője által fizetett kártalanítási összeg az érintett országok nemzeti jogrendszereiben alkalmazott gyakorlatnak számít. Az anyagi kompenzáción túl demonstratív ereje is van, mivel egyértelművé teszi, hogy az elkövető vállalja a felelősséget tettéért, és a kártalanítás által aktív megbánást tanúsít. A gyakorlat terén azonban megoszlanak az álláspontok, mivel azokban az országokban, ahol az elkövetők többsége nincstelen, a sértett kártalanítása nem egy elérhető megoldás. Nem megoldás továbbá olyan esetekben sem, amikor az elkövető fiatalkorú és a kártalanítási kötelezettséget - ezáltal lényegében a büntetőjogi felelősséget is - a szülőkre hárítják. Ez utóbbi esetekben célravezetőbb más alternatívák pld. közmunkára kötelezés alkalmazása az elkövetővel szemben. Fontos megjegyezni még, hogy az érintett országok közül 15 ügyészségi hivatal teszi lehetővé a kártalanítási kérdésekkel kapcsolatos információk elérhetőségét a sértettek számára.

 

A jogalkalmazók képzése

 

14 ország ügyészi hivatala nyújt képzést ügyészeinek a sértetti jogok terén lényegében adhoc jelleggel, ugyanis az ügyészi képzésnek ez a program nem képezi részét. 12 ország ügyészi hivatala esetében áll rendelkezésre speciálisan képzett szakember gárda az áldozat és tanúvédelmi programok megszervezésére és végrehajtására, de ezen országok közül is csak 7-ben végzik ezt a tevékenységet minden sértettre kiterjedően. Az ebben a munkakörben foglalkoztatott szakemberek általában speciális szakterületen képzett szakértők vagy pszichológusok.

 

Szakemberi gárda hiányában azonban elsősorban az ügyészre hárul a feladat, hogy a sértetti jogokat az eljárás során érvényre juttassa és a tanúkat, ill. áldozatokat megfelelő eljárási védelemben részesítse. Sok jogrendszerben léteznek sértetteket támogató magánszervezetek, amelyek a hatóságok számára segítséget nyújtanak. Ezen segítségnyújtás nemcsak anyagi kérdés, mivel olyan tehermentesítő funkcióval bír, hogy az ügyész ténylegesen csak az eset jogi aspektusaira koncentrálhasson. Elkerülhetővé teszi ugyanakkor azt, hogy a sértettekben olyan érzés alakuljon ki az eljárás során, hogy az igazságszolgáltatás az „elkövetőkkel azonos módon” kezeli. Ez utóbbi jelenséget nevezik egyébként a bírósági eljárás „másodlagos viktimalizáló” hatásának.

 

Tanú, ill. áldozatvédelem

 

Biztosítani kell a tanúvallomást tevő sértettek, ill. a vádat vallomásukkal támogató eljárási részt vevők számára azt a biztonságérzetet, amely megalapozottan sugallja nekik, hogy nem érheti őket hátrány. A válaszadó országok az alábbi megoszlásokban az alábbi tanúvédelmi intézkedéseket alkalmazzák az ügyészi gyakorlatban:

  • 16 országban biztosítják a teljes anonimitást,
  • 13 országban megengedett a videón rögzített tanúvallomás,
  • 16 jogrendszer teszi lehetővé az elfüggönyzött helyről történő közvetlen tanúvallomást,
  • 18 ország rendelkezik rendőrségi, ill. magán tanúvédelmi szolgálatokkal,
  • 18 jogrendszer biztosít speciális biztonsági rendszabályokat a bíróság épületeiben,
  • 11 esetben van felhatalmazva a bíróság tanúvédelmi intézkedések foganatosítására,
  • 14 országban elérhető a tanúvédelmi program keretében a tanúk, ill. a sértettek biztonságos helyen történő elhelyezése,
  • 15 jogrendszer teszi lehetővé az új személyazonosság igénybevételét,
  • szintén 15 országban biztosítják bizonyos esetekben a tanúk más helyre történő elköltöztetésének lehetőségét.

 

Ezek a tanúvédelmi intézkedések nemcsak állami, hanem magán szervezetek részvételével valósítják meg az áldozatok, ill. tanúk megfelelő védelmét. Ezek igénybevételének legfőbb korlátja azonban a rendelkezésre álló költségvetési keret. Nem minden ország engedhet meg magának olyan stabil költségvetési támogatással rendelkező tanúvédelmi programot, mint amilyen az „U.S. Federal Witness Security Program” (WITSEC), amely modellértékkel bír.

 

Figyelemreméltó tény, hogy az „European Journal of Criminologic kiadványban nemrégiben  megjelent összehasonlító elemzés szerint az európai államokban széleskörűen állnak rendelkezésre különböző tanúvédelmi intézmények és eszközök, azonban nagyon kevéssé ismertek az egyes intézkedések hatékonysági mutatói.

 

Konklúzió és ajánlások


A válaszadó tagállamok többségében biztosítják azokat a minimum jogokat, amelyeket az Egyesült Nemzetek Deklarációja megfogalmaz. Ennek érdekében több ország is felülvizsgálta és megváltoztatta saját büntetőjogi és büntetőeljárási, sőt polgári eljárási törvényeit. Ugyanakkor a legtöbb ország törvényei a sértettek bizonyos - általában a legsérülékenyebb - körére teszik alkalmazhatóvá a garanciális szabályokat, mivel azok gyakorlati alkalmazása jelentős pénzügyi és anyagi forrásokat igényel, így igénybevehetőségük eleve korlátozott. A felmérés rávilágít arra is, hogy az ügyészi hivatásrend evidenciában tartja a sértetti jogok érvényesülését és lehetőségei szerint elősegíti azok gyakorlati alkalmazását elsősorban tájékoztatási kötelezettségének eleget téve, másodsorban a tanúvédelem útján. Ez utóbbi az ügyésznek is eminens érdeke, tekintettel arra, hogy a bizonyítás sikerét is nagyban befolyásolhatja egy hiteles, magabiztos tanú, akinek nem kell tartania az ellenérdekű felek retorziójától. Ezen kívül sokkal kevésbé kell megszenvednie a tárgyalótermi állapotokból adódó azon díszfunkciókat, miszerint az elkövetőkkel „egy szinten” kezelik és ki van téve a védőügyvédek „vegzatúrájának”. Ez utóbbi ügyészi „tanúvédelmi” funkciót segíti elő hatékonyan az „áldozatvédelmi” szakemberekkel történő együttműködés, illetve a modern technológia tárgyalótermi használata.

 

Javaslatok a sértetti védelem elősegítésére:


  1. A törvényalkotási folyamatba történő bekapcsolódás útján az ügyészek javaslataikkal segíteni tudják a sértetti jogok és áldozatvédelmi intézkedések szabályozását, figyelemmel arra, hogy gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek konkrét problémákkal.
  2. Felül kell vizsgálni a belső eljárások és infrastruktúra hatékonyságát. Ebbe beleértendőek az irodai ügyirat-kezelési módszerek, a szignálás rendje, az elektronikus ügyintézés. Ide értendő ugyanakkor az ügyészségi és bírósági épületek belső építészeti tulajdonságainak megváltoztatása, a sértettek, ill. tanúk számára kialakított váróhelyiségek kialakítása.
  3. Szükséges a koordináció más kormányzati, ill. kormányzaton kívüli szakértői szervekkel, ügynökségekkel, önkéntes társulásokkal, annak érdekében, hogy a sértettek védelmét, ill. rehabilitációját szakszerűen biztosítani legyen lehessen.
  4. Elengedhetetlen az ügyészek háttértudásának folyamatos fejlesztése a „viktomológia” területén. Ebbe beletartoznak a társszervekkel való közös tréningek, ill. az ügyészek számára szervezett szakmai képzések egyaránt.
  5. A modern technológia beemelése és használata szintén megkönnyíti az eljáró hatóságok dolgát a sértettek jogérvényesítése terén. Elsősorban az informatikai eszközök - weboldalak, számítógépes programok, videó alapú technológiák - alkalmazása döntő jelentőségű ezen a téren. A modern technológia biztosítja a sértettek biztonságát, minőségileg javítja, ill. felgyorsítja a döntéshozatali folyamatokat, és elősegíti az együttműködést a társszervekkel. Az új vívmányok közül kiemelendő a speciális telefonvonalak létrehozása, az internetes információáramlás lehetősége, ügykezelési software-ek használata, a web, ill. CD ROM alapú képzési programok meghonosítása, valamint a videón rögzített vallomás, ill. kihallgatási technikák gyakorlati alkalmazása.
  6. Garantálni kell a sértetti alapjogok érvényesülésének minimális feltételeit, ez pedig az ügyész, a tájékoztatási kötelezettség teljesítésével tudja elősegíteni. Az ügyészi munkát ezen a téren megtámogathatják különböző, hivatalon belüli szervezett egyedi képzések, az ügy forgalom rendjének egyszerűsítésére, és a modern adminisztratív technológia beemelésére. Szükség van még a törvény előkészítési folyamatokban beavatkozó hatékony javaslattételi technikák kidolgozására is.

 

A sikeres ügyészi tevékenység záloga az, hogy a sértettek és a tanúk megbízzanak az igazságszolgáltatási rendszerben, ne álljanak értetlenül a tárgyalóteremben, félve a vallomástétel következményeitől, hanem higgyenek abban, hogy az adott eljárás az ő érdekeit is szolgálja, az állam büntetőigényének érvényesítésében kifejeződő társadalmi igazságosság helyreállításán túl. Nagyon fontos, hogy a sértettek ne érezzék magukat a nyomozást végző szervek „munkaterületének”, ezért individuumként, társadalmi érdeket szolgáló „partnerként” kell kezelni őket. Ennek megvalósításában nagy szerepe van, az ügyésznek, aki odafigyel arra, hogy a sértettel, ill. a védett tanúkkal történő érintkezés során érthetően, világosan fogalmazzon, kerüli a jogászi szakzsargont, és olyan érintkezési formákat alkalmaz, amelyek elősegítik, hogy az eljárásban egyébként nem feltétlenül önszántukból részt vevő felek emberi méltóságukat megőrizzék.

 



[1] A tartalmi fordítást dr.Steiner Tibor az ÜOE Nemzetközi Bizottságának tagja készítette