Ügyészek Országos Egyesülete
MagyarEnglishDeutschland

 

Kölcsönös Bünügyi Jogsegély


IAP Best Practice Series kézikönyvek 4. szám (1997)1 

 

 

Nemzetközi Együttműködés

- Útmutató ügyészek számára a kölcsönös bűnügyi jogsegély
  igénybevételéről

 

Az IAP Alapszabályban meghatározott célja, hogy nemzetközi szinten elősegítse az ügyészek szervezett bűnözés és más bűncselekmények elleni küzdelmét, e cél megvalósítása körében, hogy előmozdítsa a nemzetközi együttműködést a bizonyítékok beszerzése és összegyűjtése, a súlyos bűncselekményekből származó nyereség felkutatása, lefoglalása és elkobzása terén, valamint a szökésben lévő bűnözők bíróság elé állítása érdekében, továbbá, hogy felgyorsítsa és hatékonyabbá tegye az ilyen tárgyú nemzetközi együttműködést.

 

A sorozat 4. számú kiadványa – az IAP korábbi elnöke, Nicolas R. Cowdery bevezetője szerint – egy fontos lépés a fenti célhoz vezető úton, emellett fontos szerepet játszik abban, hogy elősegítse az ügyészek és ügyészi szervezetek közötti információcserét, ezzel általánosságban elősegítve a bűncselekmények elleni globális küzdelmet és a jó szakmai kapcsolatokat.

 

Az IAP 2004. évben Szöulban „Különböző rendszerek, közös célok” címmel megrendezett 9. éves konferenciáján nyilvánvalóvá vált, hogy szükséges a kölcsönös bűnügyi jogsegély témájában egy, kifejezetten az ügyészek számára szóló útmutató kidolgozása, mivel egyre gyakoribb, hogy a bűncselekmények nemzetközi dimenziókat öltenek, így a nyomozás vagy a vádképviselet során az ügyészeknek más országokból kell bizonyítékot beszerezni. Jelen kiadvány a bűnügyi jogsegély valamennyi igénybe vehető formáját elemzi a tanúk kihallgatásától a tárgyi bizonyítékok, okiratok beszerzésén, a házkutatások, lehallgatások, fedett műveletek végrehajtásán át a bűncselekményekből származó haszon lefoglalásáig és elkobzásáig. A gyakorló jogászok számára is kihívást jelent, hogy megtalálják az utat a nemzeti szabályok és a joghatóság határai által alkotott jogi útvesztőben. Ez a kiadvány nem jelent megoldást valamennyi problémára, hiszen valamennyi ország szabályainak ismertetése lényegesen meghaladná a kiadvány kereteit, de térképül szolgál adott területről, jelezve, hogy melyek azok a sajátos részletek, amelyeket még fel kell fedeznünk ahhoz, hogy az óhajtott cél elérhető legyen.

 

Bevezetés

 

Közhely, de igaz, hogy míg az Államoknak vannak határai, a bűnözők nem ismernek határokat; a jogászok a saját rendszerüket ismerik, míg a bűnözők egyáltalán nem törődnek azzal, hogy milyen jogrendszert sértenek meg. Az elmúlt ötven évben az ENSZ, annak speciális szervezetei, az Európai Unió, az Államközösség és több regionális csoport a világban számos, a büntetőjog különböző területeit érintő egyezményt alkotott. Ezt megelőzően az egyes Államok kétoldalú megállapodásokat kötöttek, hogy segítsék egymást az igazságszolgáltatás elől megszökött bűnözők kiadatásában.

 

Szűkülő világunkban a bűncselekmények visszaszorítása együttműködés és a valamennyi országot érintő bűncselekmények közös definíciójának megalkotása révén lehetséges.

 

Ez a kiadvány bemutatja az ügyészeknek, hogy milyen körben és módon kérhető más országoktól segítségnyújtás a nyomozás és a vádemelés érdekében, abban az esetben, amikor a bizonyíték vagy az információ a nemzeti határokon kívül található.

 

Sok ügyész számára, akik nem foglalkoznak rendszeresen nemzetközi dimenziójú ügyekkel, már az is rémisztő lehet, hogy megtalálják, hogyan és milyen segítséget kaphatnak a határokon túlról, ezért gyakran csak a saját joghatósági területükön fellelhető bizonyítékok alapján próbálnak nyomozni és az ügyeket vádemelésre előkészíteni. Sőt, gyakori, hogy az ügyészek félnek az ismeretlentől, hiszen más az országok jogrendszere, emellett a nyelv is korlátot jelent.

Bár a nemzetközi együttműködés számos neves szerző tanulmányának tárgyát is képezte, az alapok, hogy mit és hogyan csináljunk, nem igényelnek tudományos megközelítést. Mindenkinek el kell kezdenie valahol, és bár az első alkalom mindig kihívást jelent, nem leküzdhetetlen.

 

Ennek a kiadványnak az a célja, hogy elindítsa az ügyészeket ezen a felfedező úton. A kiadvány természetesen nem minden bölcsesség forrása, mindössze egy egyszerű úttérkép, amely további ismeretek szerzésére is ösztönözhet, de legalábbis a kezdete a bűncselekmények elleni küzdelemben való együttműködés erősítésének.

 

I. Fejezet

 

Kiindulópont


Mi a kölcsönös bűnügyi jogsegély?

 

Mindenek előtt a jogászok és a bíróságok számára elérhető eszköz. Bűnügyi jogsegély útján lehetséges, hogy egyik állam a másiktól segítséget kérjen információk és bizonyítékok beszerzése végett büntető eljárás megindítása érdekében folytatott nyomozás céljából, vagy a már megindított büntető eljárás előremozdítása érdekében.

 

Milyen formája van?

 

Az elküldött irat megnevezése a megkereső ország jogrendszerétől függ. A „commission rogatoire” elnevezés a kontinentális jogrendszerből ered, míg a „letter of request” elnevezés az angolszász jogrendszerből származik. Bár az elnevezésük más, hatásukat tekintve teljesen egyformák. Bármilyen jogrendszerről legyen azonban szó, nem szabad elfelejteni, hogy a jogsegélykérelem egy olyan igazságügyi irat, ami perbeli kérelemmel egyenértékű és a kérelem végrehajtása érdekében büntető eljárás megindítását eredményezheti egy külföldi joghatóság alatt.

 

1. Szabály

 

Az elküldött irat szigorú bírósági, esetleg nyilvános vizsgálatnak vethető alá, ezért a lehető legnagyobb gondossággal kell elkészíteni. A bizalmas, vagy titkos kezelés nem minden esetben lehetséges, ezért ha szigorúan bizalmasan kezelendő a kérés, azt az irat első oldalán láthatóan fel kell tüntetni.

 

II. Fejezet

 

Mit lehet bűnügyi jogsegély keretében kérni?

 

A bűnügyi jogsegély keretében történő segítségnyújtás leggyakoribb formái a következők:

 

  • tanúkihallgatások és önkéntes tanú nyilatkozatok
  • tanúk megidézése a megkeresett Állam bíróságaira vallomás tétel céljából
  • harmadik személyek birtokában lévő iratok beszerzése, így például a bíróság döntésével beszerezhető iratok, mint telekommunikációs iratok, hívásadatok, e-mail, fax számlák és előfizetői adatok
  • banki adatok
  • házkutatás
  • lefoglalás
  • közös nyomozás
  • fedett nyomozás
  • ellenőrzött szállítás
  • zár alá vétel és elkobzás
  • az eljárás/nyomozás átadása
  • fogvatartott személyek átadása vallomás tétel céljából
  • igazságügyi iratok kézbesítése
  • annak engedélyezése, hogy a kérelem végrehajtásánál a megkereső Állam nyomozói jelen lehessenek.

 

A fentiek közül sem mindig, minden elérhető, ez a megkereső és a megkeresett Állam jogától függ.

 

2. Szabály

 

Bűnügyi jogsegély keretében a megkeresett Államtól kizárólag olyat szabad kérni, amit a megkereső Állam joga lehetővé tesz, és ami a vádemelés érdekében szükséges – más módon be nem szerezhető - bizonyítékot szolgáltat.

 

Mit nem lehet kérni?

 

  •  olyan felderítési információkat, amelyek olyan nyomozás megindítását célozzák, ahol sem konkrét gyanúsított személy, sem konkrét bűncselekmény nem merült fel. Ilyen esetben a rendőri együttműködés vehető igénybe.
  • olyan adatokat, amelyek nem relevánsak a nyomozás, vagy a büntetőeljárás során;
  • azt, hogy a megkereső Állam nyomozó hatósága külföldön, a saját jogköre szerint nyomozást folytasson;
  • általános szabályok szerinti eljárást.

 

A jogsegélykérelem előterjesztése során figyelmet kell fordítani az anyagi és eljárási jog közös alapelveire. Az alábbi közös alapelveket valamennyi jogrend elfogadja, ezeket minden esetben tiszteletben kell tartani:

  • bizonyosság
  • bizalmasság
  • nyilvánosság
  • kettős büntetendőség
  • rágalmazás
  • emberi jogok
  • arányosság
  • viszonosság

 

Bizonyosság

 

A jogsegélykérelemben legalább valószínűsíteni kell, hogy a kért bizonyíték létezik, méghozzá a megkeresett Államban. Amennyiben a jogsegélykérelem alapján a megkeresett Államban kényszerítő intézkedés alkalmazására kerülhet sor, azt is jelezni kell, hogy a kért bizonyíték miért bír relevanciával a vádemeléshez.

 

Bizalmasság

 

Néhány kérelem bizalmas adatokat tartalmazhat, mint például a terhelt bankszámlájának adatai. Mivel ilyen adatok beszerzéséhez mindig igazságügyi hatóság rendelkezése szükséges, rendkívül fontos, hogy megindokolják, a kért adat miért releváns a büntetőeljárás során. Amennyiben a kérelem végrehajtása során szigorúan bizalmas eljárás szükséges, ezt a kérelemben meg kell indokolni. A kérelem végrehajtása során gyakran nem biztosítható a tökéletesen bizalmas kezelés. Lásd alább.

 

Nyilvánosság

 

A kérelem megfogalmazásánál – így annak eldöntésénél, hogy az tartalmazzon-e bizalmasan kezelendő információt – figyelembe kell venni, hogy egyes országokban a kérelem végrehajtása nyilvános bírósági eljárás során történik, amennyiben nem igazolják megfelelő módon, hogy a kihallgatásokat zárt tárgyalás keretében kell végrehajtani.

 

Kettős büntetendőség

 

Pénzügyi bűncselekmények esetében - amennyiben a jogsegélynyújtást a büntető eljárás megindítása előtt kérik – a jogsegélynyújtás feltétele a kettős büntetendőség, vagy kétoldalú Szerződés megléte lehet szükséges. Ehhez hasonlóan, kutatási parancs végrehajtására a legtöbb országban a kettős büntetendőség esetén kerülhet csak sor.

 

Rágalmazás

 

A kérelem megfogalmazása során tartózkodni kell az alaptalan kijelentésektől. Amennyiben a kérelem végrehajtására nyilvános bírósági eljárásban kerül sor, a megalapozatlan kijelentések rágalmazásra alapozott polgári jogi eljáráshoz vezethetnek.

 

Emberi jogok

 

A kérelem megfogalmazásakor arra is figyelmet kell fordítani, hogy az ne sértse sem a gyanúsított, sem harmadik személy emberi jogait.

 

Arányosság

 

Amennyiben a jogsegély kérelem kényszerítő intézkedés végrehajtására irányul, rendkívül fontos azt biztosítani, hogy a kényszerítő intézkedés ésszerű a bizonyíték beszerzése érdekében és az eljárás tárgyát képező bűncselekmény súlyára figyelemmel. Az aránytalan intézkedések végrehajtását a megkereső Államok többnyire megtagadják.

 

Összefüggés

 

A kérelemben leírt tényállás és a kért segítségnyújtás, bizonyíték beszerzése közötti közvetlen összefüggést világosan meg kell fogalmazni. Pénzmosás esetén például azon bizonyítékokat, melyek egy bizonyos bankhoz történt készpénzátutalásra, a megkeresett Államba utazásra, gyanús pénzügyi nyilatkozatokra vagy készpénz lefoglalásokra vonatkoznak.

 

Viszonosság

 

A viszonosság alapvető fontosságú a kölcsönös jogsegély kérdésében. Nem kérhető egy másik Államtól kényszerítő intézkedések végrehajtása, amennyiben a megkereső állam saját joga nem biztosítja ilyen intézkedés végrehajtását külföldi állam megkeresése alapján. Ha bármely állam olyan intézkedés végrehajtását kéri egy másik államtól, amelyet fordított esetben maga nem tud végrehajtani, ezt a kérelmen láthatóan fel kell tüntetnie. Ilyen esetben a megkeresett állam a viszonosság hiányára hivatkozva megtagadhatja a teljesítést. Minden kérelemnek utalnia kell arra, hogy az érintett felek között a viszonosság fennáll. A kérelem megfogalmazásánál minden esetben ellenőrizni kell a belső jog és az alkalmazandó Egyezmény vonatkozó rendelkezéseit.

 

Milyen kérelem végrehajtása tagadható meg?

 

  • a kettős eljárás tilalmába ütköző kérelmek – vagyis ha egy személy ellen korábban már büntető eljárás folyt ugyanazon bűncselekmény miatt, vagy ugyanazon   bűncselekmény miatt elítélték. Eltérőek a szabályok, hogy mi minősül kettős eljárásnak, egyes országokban a bűncselekmény minősítése, másutt az elkövetési magatartás a meghatározó ennek eldöntésénél. Amennyiben fennáll a kettős eljárás veszélye, garanciát kérhetnek ennek elkerülésére, melynek hiányában a jogsegélynyújtás megtagadható.
  • olyan kérelmek, amelyek végrehajtása veszélyeztet egy folyamatban lévő nyomozási vagy vádemelési eljárást. A kérelem végrehajtása a befolyásolás veszélyének kiküszöböléséig elhalasztható.
  • olyan intézkedések tekintetében, amelyekre nincs jogi alap a megkeresett Államban.
  • olyan kérelmek esetében, amelyeknél a viszonosság nem biztosított.
  • amennyiben a kettős büntetendőség kritériuma nem teljesül.
  • amikor a kérelem végrehajtása veszélyezteti a megkeresett Állam szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más fontos érdekét.

 

 

III. Fejezet

 

A kérelem megfogalmazása

 

A jogsegély iránti megkereséseknek nincs nemzetközileg elfogadott formája, bár számos minta áll rendelkezésre a gyakorlatból. Az ENSZ-nek vannak ilyen kérelem-mintái, ahogyan számos más országnak is. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kérelmet egy más jogrendszerhez tartozó Államnak kell küldeni, így azt olyan módon kell megfogalmazni, hogy az a más jogrendszer által is könnyen követhető és alkalmazható legyen. A gyakorlat célja az, hogy hasonlóságokat találjunk, nem különbségeket. Nem szükséges minden jogrendszer tökéletes ismerete az együttműködéshez, elég a logikus megközelítés és az, ha a kérelem végrehajtásához szükséges információkat rendelkezésre bocsássuk.

 

A kiadvány további része jogsegélykérelmekből hoz olyan példákat, amelyeket segíthetnek a jogsegélykérelmek megfogalmazásában.

 

Hová küldjük a kérelmet?

 

Amennyiben ismert a kompetens Bíróság, vagy az Ügyészség neve és címe a megkeresett államban, címezzük annak a kérelmet. Ha nem közvetlenül a kompetens igazságügyi hatóságnak címezzük a kérelmet, a saját kompetens hatóságunk biztosítja majd a kérelem megfelelő továbbítását. Ez lehet az Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetközi kapcsolatok Minisztériuma, a Legfőbb Ügyész Hivatala vagy a Külügyminisztérium. Az ENSZ Egyezményeihez valamennyi ország megjelölte a kompetens hatóságát, ezek listája az ENSZ weboldalán megtalálható.

 

Mivel kezdjük a kérelmet?

 

A kérelmet kezdjük azzal, hogy bemutatkozunk (eljáró hatóság neve), majd világosan leírjuk, hogy a kérelem előterjesztésére teljes joggal és hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóság vagyunk.

 

Ki?

 

A kérelemben világosan jelöljük meg azt a személy(eke)t, akit a kérelem érint, közölve teljes nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát (ha ismert, útlevélszámát) és a szokásos tartózkodási helyét. Abban az esetben is kérhető segítségnyújtás, ha az érintett személy neve nem ismert, ez esetben az azonosításhoz szükséges valamennyi adatot meg kell adni.

 

Mi (az eljárás tárgya, a vád)?

 

Írjuk le, hogy mi a vád tárgya, illetve milyen bűncselekmény miatt folyik a nyomozás. Hasznos lehet, ha szó szerint leírjuk a bűncselekmény törvényi tényállását, ezen túl mellékletként csatolhatjuk a vonatkozó jogszabályt, vagy a büntető törvénykönyv rendelkezését, amelyen a vád alapul. Ez segít a megkeresett Államnak, hogy meghatározza a bűncselekményt megvalósító elkövetési magatartást, amelyhez hasonlót kereshet a saját jogában.

 

Ezt kövesse az ügy rövid leírása, megjelölve az ésszerű gyanút alátámasztó bizonyítékokat.

 

Nem szükséges a büntető ügy valamennyi iratát részletezni, de a lényeges elemeket közölni kell ahhoz, hogy a jogsegélykérelem megfelelően teljesíthető legyen. A bizonyítást igénylő tényeket minden esetben meg kell jelölni.

 

A kért segítségnyújtás

 

Rendkívül fontos, hogy pontosan megjelöljük, milyen eljárási cselekmények végrehajtását kérjük és milyen sorrendben.

 

Helyiségek átkutatása

 

Amennyiben helyiségek átkutatását kérjük, a pontos címen kívül azt is meg kell jelölni, hogy mi indokolja a helyiség átkutatását és attól az ügyben milyen bizonyíték beszerzését várjuk. Azt, hogy az érintett helyiség hogyan köthető a gyanúsítotthoz, az ügy rövid leírásában közölni kell. Ennek elmaradása a kutatás megtagadását, vagy a kiegészítő információk közléséig történő elhalasztását vonhatja maga után.

 

Telefon hívásadatok

 

A kérelemben a bűncselekmény időpontjához viszonyítva meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a hívásadatokat kérik. Ha ez az időszak túl hosszú, fennáll a veszélye annak, hogy a megkeresett Államban sérülnek az arányosságra, az emberi jogokra, valamint a magánélet és személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok.

 

Ha egy elfogott személynél más személyek telefonszáma volt fellelhető és ezen személyekre vonatkozó adatokat kívánunk beszerezni, figyelembe kell venni azt is, hogy miként csökkenthető annak a kockázata, hogy ártatlan harmadik személyek adatai kerüljenek az ügy irataiba, majd esetleg nyilvánosságra. Ha például ugyanaz a telefonszám rendszeresen megjelenik a gyanúsított híváslistáján, ez indokolhatja annak ellenőrzését, ha azonban nem mutatható ki gyakori kapcsolat, az ellenőrzés szükségességét egyéb bizonyítékkal is alá kell támasztani.

 

Bankszámla adatok

 

A kérelemben a bank nevét és címét, vagy amennyiben ismert a bankszámlaszámot és a számla tulajdonos nevét is meg kell jelölni, valamint minden olyan információt, ami a számla azonosítását elősegíti.

 

Tanúkihallgatás

 

Ha bármely személy kihallgatása szükséges, a kérelemben meg kell jelölni, hogy tanúként, vagy terheltként kell kihallgatni. A kihallgatás során a megkeresett Állam jogát kell alkalmazni. Egyes országokban léteznek önkéntes vallomástételre vonatkozó szabályok, más államok bírósági eljárást alkalmaznak. Amennyiben a vallomás bizonyítékként való felhasználásához az szükséges, hogy azt bíróság előtt, eskü alatt tegye a kihallgatott személy, ezt a kérelemben világosan meg kell jelölni. Amennyiben a megkereső és a megkeresett Állam joga is elfogadja az önkéntes vallomástételt, ez bírósági meghallgatás nélkül is megtehető. A terheltként történő kihallgatás ugyanakkor nem feltétlenül lehetséges (a kihallgatás helyén folytatott) nyomozás hiányában.

 

A megkereső Állam képviselőinek jelenléte a megkeresett Államban a kérelem végrehajtásánál

 

Néhány esetben lehetséges, hogy a megkereső Állam jogalkalmazó (nyomozó) hatóságának képviselői a megkeresett Államba utazzanak és részt vegyenek a jogsegélykérelem teljesítésénél.

 

Néhány kulcsfontosságú szabály:

 

  • a kiküldött személyek nem gyakorolhatják jogalkalmazói jogosítványaikat a megkeresett Állam területén kifejezett kétoldalú megállapodás hiányában, ez ugyanis sértené a megkeresett Állam szuverenitását. A kérelemben azt kell leírni, hogy a megkereső Állam jogalkalmazó hatósága képviselőinek jelenlétét a kérelem teljesítésének előmozdítása érdekében kérik. Amennyiben a kérelemben az szerepel, hogy a kiküldött személyek nyomozni, vagy vizsgálatot folytatni kívánnak, a kérelem teljesítését meg fogják tagadni.
  • Az ügyésznek meg kell győződnie róla, hogy a kérelem gyors és megfelelő
    végrehajtása érdekében elengedhetetlenül szükséges-e a nyomozó jelenléte. Az ügyésznek kell eldöntenie, hogy a jelenléte valójában segítséget, vagy akadályt jelent-e.
  • Amennyiben a nyomozó hatóság képviselői egy más ország területére utaznak, feltétlenül tisztázni kell velük, hogy mit tehetnek és mit nem, az ebből eredő problémák és félreértések nemcsak az ügynek, hanem általánosságban az együttműködésnek is árthatnak.
  • A megkeresett Állam nyomozó hatóságával való informális kapcsolat elfogadható, azonban a közszereplőkkel való informális kapcsolattartás kerülendő, mivel ez vizsgálatokat eredményezhet és ellentétes lehet a megkeresett Állam hazai jogával.

 

Kiegészítő kérelmek

 

Ha egy jogsegélykérelmet már elküldtek, azonban további segítségnyújtás is szükségessé válik, kiegészítő kérelmet kell küldeni a megkeresett Államhoz. Ne egészítsük ki, vagy küldjük el újra az eredeti kérelmet.

 

Jogi alap

 

Minden kérelemben meg kell nevezni, hogy a jogsegélykérés milyen jogi alapon történik. Amennyiben a megkereső Állam többoldalú egyezmény tagja, ellenőrizni kell, hogy a megkeresett Állam tagja-e ugyanannak az egyezménynek. Amennyiben a két ország között kétoldalú egyezmény létezik, az lesz a jogsegélynyújtás jogi alapja. Ha semmiféle jogi instrumentum nincsen, támaszkodhatunk a jó viszonyra vagy a viszonosságra.

Ez az alapelv lehetővé teszi számos ország számára a segítségnyújtást, feltéve, hogy azt a belső joguk is megengedi. Néhány ország Szerződést vagy Megegyezési Memorandumot kíván, ennek hiányában nem tudnak segítséget nyújtani.

 

Nyelv

 

Általános szabály, hogy a kérelmet a megkeresett Állam nyelvén kell előterjeszteni. A jó gyakorlat azonban az, hogy a kérelmet ne csak fordításban, hanem az eredeti nyelven is küldjük meg, ez segíthet abban az esetben, ha a fordítás nem egyértelmű és újabb fordítás tisztázhatja a nyelvi zavart.

 

A kérelem továbbítása

 

Az elkészült kérelmet és a fordítást a saját kompetens hatóságunknak, vagy a Külügy-minisztériumnak kell megküldeni, ők gondoskodnak majd róla, hogy a kérelem a megfelelő módon eljusson a megkeresett Államba.

 

A kérelmek teljesítésének ideje változó, amennyiben azonban a kérelem teljesítése sürgős, vagy tárgyalási időpont miatt korlátozott idő áll arra rendelkezésre, ezt kifejezetten jelezni kell. Ha minden kérelmet sürgőssé teszünk, csökkentjük az eredményességet. Ezért csak akkor éljünk a sürgősséggel, ha az valóban szükséges.

 

3. Szabály

 

Mindig ellenőrizzük a kérelem tartalmát és azt, hogy a nevünk, elérhetőségünk pontosan szerepel-e rajta, illetve, hogy a szükséges mellékelteket csatoltuk-e.

 

Ha a hazai eljárás befejeződött, mielőtt a jogsegélykérelem teljesítése megtörtént volna, a hazai kompetens hatóságok útján mindig tájékoztatni kell a megkeresett államot, hogy a jogsegélykérelem teljesítése már nem szükséges. Így biztosítható, hogy a megkeresett Állam ne pazarolja az idejét és forrásait olyan bizonyíték beszerzésére, amire nincs szükség.

 

Teljesített kérelmek

 

A jogsegélykérelem teljesítéseként kapott adatok, bizonyítékok kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyet a jogsegélykérelemben megjelöltek.

 

A megküldött eredeti iratokat a büntetőeljárás befejeztével vissza kell küldeni. A tárgyi bizonyítékokat ugyancsak vissza kell küldeni, hacsak kifejezetten nem jelezték, hogy a visszaküldésük nem szükséges.

 

Amennyiben a jogsegélykérelem teljesítéseként kapott adatokat más, a bírósági eljárástól eltérő célra is fel akarják használni, a megkeresett Állam hozzájárulását kell kérni.

 

 

IV. Fejezet

 

Jogi alapok – Nemzetközi Egyezmények

 

A nemzetközi vagy nemzetek feletti bűncselekményeket két csoportba oszthatjuk, az egyik csoportot a legszörnyűbb bűncselekmények, mint a háborús bűntettek, emberiség elleni bűncselekmények, terrorizmus, kínzás, kábítószer bűncselekmények alkotják, míg a másik csoportba azon bűncselekmények tartoznak, amelyek végrehajtásukban nemzetköziek, úgy mint a kábítószer-csempészet, emberkereskedelem, csalás, korrupció és a szervezett bűnözés bizonyos fajtái.

 

A nemzetközi instrumentumok léteznek multilaterális szinten, ezek közül a legszámottevőbbek az ENSZ kábítószerrel, korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos egyezményei.

 

Regionális szintű egyezmények az Európa Tanács égisze alatt a bűnügyi jogsegély tárgyában, a pénzmosással és a bűncselekményekből származó javakkal kapcsolatos egyezményei. Végül, az egyes Államok között kétoldalú megállapodások is léteznek a kölcsönös bűnügyi jogsegély tárgyában.

 

A következzék a hasznos egyezmények – nem kimerítő – listája. Mivel a felsorolás nem tartalmaz valamennyi egyezményt, célszerű mindenkinek a saját jogrendszerében további kutatásokat végezni.

 

Az ENSZ Egyezményei:

 

  • az 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény (New York-i Egyezmény) és annak 1972. évi kiegészítő Jegyzőkönyve
  • az 1971. évi Egyezmény a Pszichotrop Anyagokról
  • az 1988. évi Egyezmény a Kábítószerek és Pszichotrop Anyagok Tiltott
    Forgalmazása ellen (Bécsi Egyezmény)
  • a 2000. évi Szervezett Bűnözés Elleni Harcról szóló Egyezmény (Palermói
    Egyezmény)
  • a 2003. évi Korrupció Elleni Egyezmény (Merida)

 

Nemzetközösség (Commonwealth)


  • Harare Séma (nem Szerződés és nem is Egyezmény, de segítséget nyújt a Nemzetközösség tagállamai számára az együttműködéshez)

 

Európa Tanács Egyezményei:

(45 tagállam és 4 megfigyelő Állam: Kanada, Japán, Dél-Afrika és az USA)

 

  • az 1959. évi Strasbourgi Egyezmény a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről, valamint annak 1978. évi és 2001. évi Kiegészítő Jegyzőkönyvei
  • az 1990. évi Strasbourgi Egyezmény a Pénzmosásról, a Bűncselekményből Származó Dolgok Felkutatásáról, Lefoglalásáról és Elkobzásáról
  • a 2001. évi Budapesti Egyezmény a Számítástechnikai Bűncselekményekről

 

Európai Unió

 

  • az 1990. évi Schengeni Végrehajtási Egyezmény
  • a 2000. évi, az Európai Unió Tagállamai közötti Bűnügyi Jogsegélyről szóló Egyezmény és annak 2001. évi Kiegészítő Jegyzőkönyve

 

Az Európai Unió Tagállamai számára rendelkezésre áll:

 

  • Eurojust
  • Európai Igazságügyi Hálózat

 

Webcímek:

 

 


[1] A tartalmi fordítást dr. Rahói Mária az ÜOE Nemzetközi Bizottság titkára készítette