A Nemzetközi Ügyészi Egyesület ajánlásai

No.1.

Harc az Internetnek a gyermekek kizsákmányolására történő felhasználása ellen

Dr. Diófási Ágnes:

Harc a gyermekpornográfia ellen -
a Nemzetközi Ügyészi Egyesület ajánlásaival

A Nemzetközi Ügyészi Egyesület Budapesten történt megalakulása (1996. szeptember) óta III. Közgyülését és Konferenciáját 1998. szeptember 1-5. között tartotta Dublinban. A 60 országból érkezett 275 ügyész résztvételével megtartott konferencia fő témájául a gyermekek sérelmére elkövetett büncselekmények hatékony üldözését tűzte. A Nemzetközi Ügyész Egyesület (a továbbiakban: NÜE) a még Budapesten elfogadott alapszabályában fogalalt céljának megfelelően azt vizsgálta, hogy a téma nemzetközi szintü áttekintését követően tagszervezetein és egyéni tagjain keresztül milyen ajánlásokat tehet az államok belső jogalkotása számára, amelyek eredményesebbé tehetik a harcot a bűnözés ezen egyik legsötétebb, azonban - az információs technika felhasználásával - egyre gyorsabban terjedő változatával szemben.

A gyermekek sérelmére elkövetett büncselekmények közül a NÜE I. számú Munkabizottsága - a nemzetközi összefogást legsürgetőbben igénylő, - az Internet felhasználásával elkövetett cselekmények visszaszorítása érdekében tett megállapitásokat, majd ajánlásokat készitett összesen 16 oldal terjedelemben. Az ajánlást a NÜE elfogadta és közreadta. A Munkabizottságban a világ különböző pontjain dolgozó amerikai, holland, brazil, svéd, thaiföldi, ausztrál, kanadai ügyészek vettek részt. Olyan szakemberek, akiknek nagy gyakorlatuk van a bünügyek, többüknek pedig a szexuális büncselekmények, beleértve a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális zaklatások nyomozásában. Közülük három ügyész rendszeresen foglalkozik az Internet útján elkövetett szexuális büncselekmények üldözésével. Először a 14 pontos ajánlást ismertetjük szószerint, majd az egyes pontokhoz kapcsolódó megállapítások tartalmát kivonatosan adjuk közre.

I.
HARC AZ INTERNET GYERMEKEK KIZSÁKMÁNYOLÁSÁRA TÖRTÉNŐ
FELHASZNÁLÁSA ELLEN

A NÜE I. sz. Munkabizottsága a részletes megállapításokat megelőző bevezetésben tényként rögzíti, hogy a személyi számitógépek számának növekedése az otthonokban és azok Internettel való összekapcsolása következtében ugrásszerűen növekedett a gyermekek szexuális kizsákmányolása, mivel az Interneten keresztül a bűnözők a nap 24 órájában kereskednek a számitógépes hálózazatokon létező "társalgó szoba" /chat-room/ felhasználásával gyermekpornográfiával., a gyermekek szexuális zaklatását tanusitó képek érhetőek el olyan programcímek alatt, mint "alt.sex.binaries.pedophelia" vagy "alt.sex.preteen.pictures."

1998. év nyarán az Internetet használó nemzetközi pedofil kört leplezetek le, amelynek 200 tagja volt, ebből 100 személyt azonosítottak. A nyomozás és a büntetőeljárás legalább 12 országot érintett. Az ügy tapasztalatai is rávilágitottak új bűnözési formákra, amelyeket az Interneten működő "csevej csatorná"-k /chat chanel/, "társalgó szobá-"k és az elektronikus posta /e-mail/ felhasználásával követnek el: pedofil személyek gyermekekkel ismerkednek, találkozót beszélnek meg és szexre csábitják a gyermekeket. A beszélgetések során úgy tűnik, hogy védelmükbe veszik a gyermeket akivel a szülő nem megfelelően bánik. A sértett megbarátkozik új ismerősével, a beszélgetésben a szexre terelődik a szó és már ki is tűzik a találkozó időpontját. A Bizottság tagjai azt tapasztalták, hogy a gyermekeket szexuálisan zaklató személyek 30-40 év körüliek, akik hajlandóak akár többezer mérföldet is utazni annak érdekében, hogy találkozhassanak 13-14 éves fiúkkal vagy lányokkal. Néhány esetben az Internetes gyermekzaklatóknak párhuzamosan öt-hat ilyen illegális kapcsolatuk is van. A zaklatóknak nem kell már az iskolaudvarok, vagy a bevásárló központok körül lődörögniük, gyermekeket bámulva. Találkozhatnak velük láthatóan névtelenül, és sokkal kevesebb a kockázata annak, hogy a szülő vagy a rendőrség leleplezi őket az Interneten.

A NÜE I. sz. Munkabizottsága kiemelt fontosságúnak tartja e cselekmények sikeres üldözése érdekében, hogy a büntető eljárás eszközrendszerét az Internet kihívásaihoz igazítsák. Az Internet specialitása, hogy nem ismeri a földrajzi határokat, ezért nincsenek vámtisztek határellenőrzési pontokkal, akik terjesztését kontrollálhatnák. Gyakran előfordul a számítógépes bűnözéssel összefüggő ügyek nyomozásában, hogy amint a cselekményt elkövették az egyik országban az adatot már áthelyezték egy másik országban lévő szerverre, amely a nemzetek szuverenitásának problémáját is felveti. Az Interneten keresztül elkövetett bűncselekmények elleni sikeres harc feltétele, a különböző bünüldöző szervek bevonásán túl az összefogás a privát szféra és a társadalom szintjén is.

II.
A NEMZETKÖZI ÜGYÉSZI EGYESÜLET AJÁLÁSAI ÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI

Minden országnak külön-külön meg kell tennie jogalkotásában a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megtiltsa az Internet felhasználását a gyermekek szexuális kizsákmányolására. Nem maradhat semmilyen menekvés annak a számára, aki az Internetet a gyermekpornográfiával való kereskedésre, vagy a gyermekekkel való szexuális kapcsolatra történő csábításra használja. A bizottság tapasztalata szerint a legtöbb országban már léteznek azok a törvények, amelyek büntetik legalábbis a gyermekpornográfia terjesztését és birtoklását, a gyermekek szexuális zaklatását. E cselekmények Interneten való elkövetésének üldözése érdekében minden országnak külön-külön is meg kell teremtenie a törvényi lehetőséget az újfajta elkövetési mód szankcionálására.
Minden országnak külön-külön meg kell határoznia a gyermekpornográfia fogalmát jogalkotásában olymódon, hogy az foglalja magába az elektronikus úton létrehozott vagy megváltoztatott képeket /hamis és valódi gyermekpornográfia/. Ennek három alapvető indoka van:
- a hamis /pseudo/ és a valódi /morphed/ gyermekpornográfia megkülönböztetésének nehézségei miatt jelentős bizonyítási problémák adódnak,
- az "ál" vagy a valódi gyermekpornográfiát fel lehet használni a gyermekek olyan irányú "meggyőzésére", hogy a gyermekek szexuális cselekményei "természetesek" vagy "mulatságosak",
- valódi gyermekarcokat használnak fel más személyek pornográf pozicióban történő ábrázolásához. Ezek a gyermekek bűncselekmény áldozataivá válnak már akkor, amikor képmásaikat elterjesztik.
A fenti ajánlást a Bizottság tagjainak azon tapasztalata motíválta, miszerint az elmúlt években több gyanúsított azzal védekezett, hogy cselekménye nem járt a gyermekek valódi zaklatásával, mivel a valódi képeket elektronikus úton megváltoztatták, sőt arra hivatkoztak, hogy számítógéppel hozták létre. Az ajánlást készítők véleménye szerint az ügyészeknek is fel kell lépniük minden hasonló vélekedés kedvező elfogadása ellen, mivel a fent leírt elkövetési módok is ugyanazt a hátrányt okozzák a gyermekeknek az alábbiak miatt:
- a technika fejlődésével még felkészült szakemberek számára is egyre nehezebbé válik a különbségtétel a valódi és az eltorzított gyermekpornográfia között. Amennyiben nem léteznek olyan jogszabályok, amelyek a gyermekekről készült felvételek eltorzítását és számítógéppel történő létrehozását is büntetik, a gyanúsított támadhatatlan alibihez jut, hiszen az ügyésznek azt kell bizonyítania, hogy a képeket valódi gyermekekről készítették.
- A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az eltorzított gyermekpornográfia a valódihoz hasonló veszélyt rejt magában. A pedofilek e képeket is sikerrel használják az Interneten keresztül a gyermekek ellenállásának megtörésére, szexuális kalandokra történő csábítására
- A bűncselekmény áldozatává vált gyermek számára teljesen közömbös, hogy a felhasznált képek valósak, vagy eltorzítottak voltak.
- Az ilyen jellegű képek terjesztésével azt a látszatot keltik mások előtt, mintha ezeket a gyermekeket zaklatták volna szexuálisan.
Az Internet természeténél fogva nemzetközi jellegű. Ezért a nemzetközi hálózatban működő gyermekpornográfiát elkövetőket és a pedofil személyeket csak akkor lehet azonosítani, ha a nyomozás információit más országokkal ki lehet cserélni. Több nagyhorderejű nemzetközi gyermekpornográfia ügyben az elmúlt két évben folyamatban volt nyomozás azzal indult, hogy az adatokat egy pedofil kör ügyében nyomozók szolgáltatták. Ez vezetett el más országokban működő gyermekpornográfia üzérek cselekményének bizonyításához. Az ügyészek és a nyomzók munkáját az segítené elő a legjobban, ha ezeket az egyedeket az elkövető hazájában lehetne azonosítani.
A kiadatásra és a bünügyi jogsegélyre vonatkozó egyezmények nagyon fontosak a szexuális bűnözés elleni harcban. Az ügyészeknek alkalmazniuk kell ezeket, gyors válszt adva a külföldi ország megkeresésére. A személyiségi jogokat védő törvények alól kivételeket kell megállapítani annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás hozzájuthasson a szükséges információkhoz. A Bizottság meggyőződése szerint az egyes országokban dolgozó ügyészek szoros együttműködésére is szükség van annak érdekében, hogy kicseréljék azokat az információkat, amelyeket az Internet- szolgáltatóktól kaptak. Az Internet előfizetők adatairól az Internet szolgáltatóktól szerzett információkhoz jutás nagy valószínűséggel hatósági eljárást igényel abban az országban, ahol az Internet-szolgáltató /ISP= Internet Service Provider/ nyilvántartását vezeti.
Valamennyi országban kapcsolatfelvételi pontokat kell kialakitani más országok ügyészeivel és nyomozóival amely magában foglalja - amennyiben az adott országban már létezik ilyen - a gyermekpornográfiával foglalkozó egységet. A kapcsolatfelvételi pontokon keresztül tudná azonosítani a megkereső azt az ügyészt vagy nyomozót aki a megkereső országnak segítséget tud nyújtani. Ilyen kontakt lista létezik az Interpolnál, amelynek "Standing Working Party on Offences Against Minors" elnevezésű szervezete az Interpol tagállamok számára kiadhatja azt annak érdekében, hogy széles körben elérhető legyen. Nemrégiben egy szakértők résztvételével megtartott világkonferencia állástfoglalt abban, hogy kívánatos lenne, ha az országok nyomzóhatóságukon belül a számítógépes pornográfiát nyomozó egységet hoznának létre.
Szükséges az együttmüködés az Internet szolgáltatókkal és a nyomozó szervekkel a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni nyomozásokhoz és vádemelésekhez. A kölcsönös szakmai képzések segithetik az együttműködés javitását. A Bizottság éppúgy szükségesnek tartja egyrészt az ügyészek és a nyomozók képzését az Internet működéséről - a lehetséges elkövetési módokról és azok megakadályozásának lehetőségéről -, másrészt a szolgáltatók képzését - a személyiségi jogokról és az adtavédelemről. A megfelelő szempontok szerint kiválasztott Internet-szolgáltató tájékozatást adna arról, hogyan működik az Internet Relay Chat, hogyan kell leolvasni az e-mail címeket és más technikai vonatkozásokról. Az ügyészek és a nyomozók ismertetnék az Internet-szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, például hogy milyen típusú megkeresésre köteles az Internet-szolgáltató a hatóság rendelkezésére bocsájtani adatot. A szolgáltató és a nyomozóhatóság között így kialakult kapcsolatok hasznosak lehetnek a nyomozás során is.
Az Internet felelőtlen hasznosítása potenciális veszélyforrásokat eredményezhet, különösen a gyermekek számára. Az államoknak és az Internet-szolgáltatóknak össze kell fogniuk a közvélemény, elsősorban a szülők nevelése érdekében, a biztonsági óvóintézkedések megtételével, amelyek alkalmasak arra, hogy a gyermekeket megvédjék az Internet felelőtlen használatától. A szülőket meg kell ismertetni a különböző szűrők számítógépbe történő beépítésének lehetőségével a a pornográfiához vagy a "társalgó szobákhoz" /chat-room/ való hozzáférés megakadályozása érdekében, illetőleg hogy lezárhassák az ismeretlen forrásból származó e-mail küldésének lehetőségét. Tájékozatatni kell a szülőket az Internet intelligens felhasználásáról annak érdekében, hogy megismerhessék - az Internethez közelebb álló - gyermekek Internet-használatában rejlő kockázatot és a választási lehetőségeket. A gyermekek számára szükséges lenne, hogy a felvilágosítás az oktatási rendszeren keresztül történne meg. Az Internet szolgáltatóknak is jelentős szerepük lehet a megelőzésben akkor, ha az Internet -hozzáférhetőség árusításakor -gyermekkorú előfizető esetén figyelemmel vannak a biztonsági előírásokra. A Bizottság fontosnak tartja megjegyezni, hogy a NÜE nem kívánja megakadályozni a gyermekek Internet hozzá- férésének lehetőségét. Az Internet egy értékes eszköz, amelyet a gyermekeknek meg kell tanulniuk okosan használni, mert az fontos lesz a jövő generációk számára. A NÜE célja: a felelős használat kialakítása a gyermekek részéről, a felnőttek ellenőrzése mellett.
Egy Internetes büncselekmény rendőri felderítése sokszor nagymértékben támaszkodik az Internet szolgáltatótól kapott információkra. Ennek érdekében az Internet-szolgáltatóknak igazolniuk kell az új számlatulajdonosok személyazonosságát. A Bizottság fontosnak tartja, hogy az Internet szolgáltatók és a kormányszervek között is jöjjön létre együttműködés. Az Internet-szolgáltató együttműködésével lehetséges az előfizető személyének /név, lakcím/ azonosítása még akkor is, ha a hálózaton más nevet használ. Ez egyébként a szolgáltatóknak is érdekében áll. Pl.:A Bizottság tapasztalata szerint az USA-ban csupán annak ténye, hogy a számlatulajdonos által az előfizetéskor megadott számot összehasonlították a hitelkártyát kibocsájtó céghez megadott számmal, 90 %-kal csökkentette az Internet szolgáltatók sérelmére elkövetett hitelkártya csalásokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy azok a személyek, akik érvénytelen hitelkártya felhasználásával kívántak névtelenek maradni, nem tudtak újabb bűncselekményt elkövetni.
A gyermekek kizsákmányolása ügyében folyó nyomozásokban szinte kivétel nélkül szükség van az Internet-szolgáltatók adattárában történő címkeresésre. Az Internet világméretű szolgáltatói legalább egy évig meg kell hogy őrizzék ezt az információt. Több szakértő egybehangzó véleménye szerint az Internet szerződésen használt cím /Internet Protocoll Address/ az egyetlen megbízható adat az elektronikus kommunikáció során feltüntetett adatok közül, amelyet még egy ravasz bűnöző sem tud megváltoztatni. Bár ez a cím az Internet igénybe vétele során ritkán használatos, azonban bizonyos arab számokból álló kódjelek alapján az Internet-szolgáltató számára beazonosítható. Az ISP-nek az elektromos nyilvántartásában meg kell őriznie minden használó nevét annak érdekében, hogy be lehessen azonosítani, hogy az illető milyen időzónában és mennyi ideig használta az Internetet. A gyakorlat vegyes képet mutat: az Internet-szolgáltatók egy része ezt az adatot néhány napon belül törli, vagy megőrzi 6 hónapig esetleg hosszabb ideig. A NÜE-nek követelnie kell, hogy az Internet-szolgáltatók legalább 1 évig őrizzék meg ezt az információt annak érdekében, hogy egy korábbi Internet-használatot azonosítani tudjanak a nyomozás során. Az egy évig történő megőrzésre akkor is nagy szükség lehet, amikor a megfelelő formájú hivatalos megkeresésre kell várni.
Néhány esetben, -különösen a kölcsönös jogsegély ügyekben- a nyomozások hosszú időt vehetnek igénybe. Annak érdekében, hogy az információ-veszteséget megelőzzük, valamennyi országnak alkotnia kellene egy olyan szabályt amelynek előírná, hogy az információt legalább 6 hónapig meg kellene őrizni abban az esetben, ha írásos megkeresés érkezik az Internet szolgáltatókhoz. Ez az eljárás úgy történne, hogy a megkereső hatóság az Internet-szolgáltató fekvése szerint illetékes igazság-szolgáltatási szervhez fordul: az információ megőrzésére vonatkozó kérelmet nyújt be addigis, amíg az eljárási jognak megfelelő iratok elkészülnek. E kérelem formája lehet levél, telefax, e-mail egyaránt. Ilymódon fontos bizonyítékokat lehet megőrizni.
Abban az esetben, ha az Internet-szolgáltató a megfelelő formában megkért adatot nem hajlandó kiadni, büntető eljárást lehet ellene inditani a nyomozás akadályozása miatt. Az utóbbi időben számtalan esetben fordult elő, hogy az Internet-szolgáltatók egyszerüen nem válaszoltak az adatok beszerzése iránti jogszerű megkeresésre. Az együttműködésnek ezt a fajta hiányát nem lehet tolerálni, különösen nem a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények esetén. Az ügyészeknek alkalmazniuk kell a nemzeti jogukban létező szankciókat annak érdekében, hogy az Internet-szolgáltatókat arra kényszerítsék, hogy együttműködjenek.Az ügyészeknek érvényesíteniük kell a polgári jogban és a büntető jogban létező szankciókat és -amennyiben lehetséges és a körülmények az adott ügyben ezt megkövetelik- kezdeményezzék akár a tevékenység. betiltását is.
A gyermekek sérelmére elkövetett cselekmények esetén a gyors reakciók kritikus fontosságúak. A rendőrség számára 24 órán át biztosítani kell az Internet szolgáltatók adataihoz való hozzáférést. Nem ritka, hogy a rendőrség tudomására az éjszaka folyamán jut az a tény, hogy egy gyermek elveszett és egy olyan személlyel ment el találkozni, akivel az Interneten keresztül ismerkedett meg, azonban a szülőknek nem áll más rendelkezésükre, mint egy képernyőn található név. A rendőrségnek szüksége van arra, hogy kapcsolatba lépjen a szolgáltatóval. Azonosítania kell, hogy ki használja a megjelölt képernyő-nevet, anélkül, hogy ezért egy éjszaka vagy hétvége elmúlását meg kellene várnia.
Ha az Internet-szolgáltató bizonyítottan segédkezik az gyermekpornográfia elkövetésében, ezt az Internet-szolgáltatót meg kell büntetni. Az ismeret és az Internet szolgáltatók ellenőrzése jelenti a büntető jogi felelősség kulcsát. Ezek lennének a büntetőpolitika elvei minden országban. A Bizottság állásppontja szerint az Internet-szolgáltatókat büntetőjogilag felelőssé kell tenni, ha tudatosan nyújtanak segítséget a gyermekpornográfia terjesztésében. Azon tény ellenére, hogy a gyermekpornográfiát terjesztők százai ellen indult külön-külön büntetőeljárás világszerte az elmúlt években, -akik közül sokan három vagy négy éves börtönbüntetést kaptak-, a gyermekpornográfia még mindig széles körben hozzáférhető a hírcsoportoknál, a társalgó szobákban és a web oldalakon. Így világos, hogy jelenleg a bűnüldözés valójában csak a felszínen evez, amely felveti annak kérdését, hogyan tudnak az ügyészek nagyobb hatást elérni ezen a területen. Azon országoknak, amelyekben korlátozó intézkedések vannak érvényben a gyermekpornográfia birtoklására vagy terjesztésére vonatkozóan tájékoztatniuk kell tájékoztatniuk kell az Internet-szolgáltatóikat arról , hogy büntetőjogi felelősség terheli őket abban az esetben, ha gyermekpornográfiával kapcsolatos anyagokat birtokolnak vagy segítséget nyújtanak terjesztésében. A gyermekpornográfia tárgyainak szándékos birtoklását vagy terjesztését bűncselekménnyé kell nyilvánitani éppúgy, mint ennek terjesztéséhez való szándékos segítségnyújtást. Ennek megfelelően az Internet-szolgáltatók büntetőjogi felelősségének kulcsai az alábbiak:
- Az Inrternet szolgáltatónak tudnia kell arról, hogy szerverein keresztül rendelkezik gyermekpornográfiával kapcsolatos anyaggal, amely az Internet-előfizetők számára elérhető.
- az Internet-szolgáltató képes arra, hogy kitörölje vagy blokkolja ezeket a képeket.
Például ha az Internet-szolgáltató azt észleli, hogy az előfizetői számára létrehozott web oldalakat, amelyeket az egy előfizető a gyermekpornográfia árulására használja le kell zárnia ezt a web lapot, mivel a szolgáltató tudomást szerzett arról, hogy web-lapját illegális tevékenységre használják. Úgytűnik, hogy ezek a hírcsoportok léteznek és az Internet hírszolgáltató szerverjein keresztül elérhetőek, és ilymódon hozzáférhetőek a az Internet felhasználók számára. Mivel az Internet szolgáltatók a szerverek programozásán keresztül képesek azoknak a hírcsoportoknak az ellenőrzésére amelyeket a fogyasztóik részére -hírcsoportokkal való ellátás lehetőségét biztosítva- elérhetővé tesznek, ugyanilyen módon le is építhetik őket. A világ ügyészeinek tájékoztatniuk kell az Internet szolgáltatókat, hogy amennyiben egyszeris a tudomásukra jut konkrét gyermekpornográfia, vagy a web-oldalakon szereplő hírcsoportok, amelyet az Internet-szolgáltató ellen- őrizni tud, abban az esetben az Internet-szolgáltató szűrési mulasztása felróható, ilymódon az Internet-szolgáltartó büntetőjogilag felelőssé tehető. Ez a javaslat összhangban áll az illegális tartalmú anyagokra vonatkozó, az Európa Tanács Bizottsága által alkotott szabályokkal, amelyek a csúcstechnológiával kapcsolatos bűncselekmények üldözésére vonatkozik. E javaslat szerint az ismeret és az ellenőrzés a kulcsok a büntetőjogi felősségre vonáshoz. Fontos megjegyezni, hogy mi az amit nem kér a Bizottság az Internet-szolgáltatóktól. Nem kéri azt, hogy az Internet szolgáltató kísérje figyelemmel vásárlói web-oldalainak tartalmát. Nem követeli azt, hogy az Internet szolgáltató legyen felelős valamennyi jogellenes cselekményért, amely pusztán keresztülmegy hálózatán. És végül azt sem követeli, hogy az Internet szolgáltató döntse el , hogy egy szexuális pózban ábrázolt meztelen test tulajdonosa betöltötte-e a 16. vagy 18. életévét. Az Internet-szolgáltatókkal szemben csupán a tiszta jogsértéseket kérik számon, amelyekre a szolgáltatók figyelmét felhívták, vagy amelyek felett ők is ellenőrzést tudnak gyakorolni. Pl. ha egy Internet-szolgáltató tudomására jut , hogy bizonyos hírcsoportok, mint pl. "alt.sex.pedophilia" rutinszerűen vitathatatlan gyermekpornográf képekkel vannak tele, akkor az Internet-szolgáltató köteles cselekedni annak érdekében , hogy kiszűrje ezt a hírcsoportot. Ez a gyakorlatban egy viszonylag egyszerű eljárás. Egy Internet-szolgáltató, aki vezetője volt a gyermekpornográfia kiszűrésére irányuló mozgalomnak elmondta, hogy ez a munka egy alkalmazottjától csak két vagy három napot vett el. A feladat mindössze az volt, hogy kifejlesszen egy olyan szűrőt, amely valamennyi olyan hírcsoport nevét kiszűri, amely a gyermekpornográfiát valószínűsíti. A Bizottság elképzelése szerint ha a Nemzetközi Ügyészi Egyesület egységesen tud fellépni az Internet -szolgáltatók irányában annak érdekében, hogy azok fogadják el felelősségüket abban az esetben, ha tudomásukra jut a jogellenes cselekmény és ellenőrzési lehetőségük is van-, az Internet-szolgáltatók többsége egyszerűen blokkolni fogja ezeket az anyagokat. Azokkal szemben, akik ezt nem teszik meg, az ügyészeknek a törvények által engedélyezett valamennyi eszközt igénybe kell venniük. Mindemellett, ha az Internet-szolgáltatók megtagadják a nyilvánvalóan illegális anyagok blokkolását, azokét, amelyeket ellenőrizni tudnak, az Internet-szolgáltató még többet kockáztat, magára vonhatja különféle jogalkalmazó szervek súlyos intézkedéseit.
Az Internet-szolgáltatónak feljelentési kötelezettsége lenne abban az esetben, ha gyermekpornográfiára utaló adatokat észlel a rendszerében. Ennek megfelelően a NÜE-nek támogatnia kell azokat a törvényjasvaslatokat, amelyek megkövetelik, hogy az Internet-szolgáltatók jelentsék be az általuk észlelt gyermekpornográfiát a rendőrségnek éppúgy, ahogyan a hasonló tartalmú fényképet előhívó stúdióknak is van ilyen kötelezettségük több országban. Ez a jelentési kötelezettség fogja biztiosítani, hogy az Internet-szolgáltatók nem hagyhatják figyelmen kívül a fogyasztóik által jelentett és általuk igazolt jogsértések feljelentését, és biztosítani fogják, hogy a bűnüldöző szervek beavatkozhassanak a bűncselekmény bizonyítékainak megőrzése érdekében.