A NEMZETKÖZI ÜGYÉSZI EGYESÜLET
ETIKAI KÓDEXE

- STANDARDS - a Nemzetközi Ügyészi Egyesület által 1999. április 23-án, Amszterdamban elfogadott és szeptember 10-én, Pekingben közzétett,
az ügyészek szakmai felelősségéről, az ügyészek alapvető jogairól és kötelességeiről szóló alapelvei TEKINTETTEL a Nemzetközi Ügyészi Egyesület Alapító Okirata 2.3. pontjában lefektetett célkitűzésekre, amelyek a tisztességes, hatékony és pártatlan bűnüldözést, a büntető igazságszolgáltatás alapelveinek érvényre juttatását és magas színvonalú működtetésének elősegítését tartalmazzák;

TEKINTETTEL az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1990. évben, Havannában a bűnmegelőzéssel és a bűnelkövetők kezelésével foglalkozó 8. Kongresszusa által elfogadott, az Ügyészek Szerepéről szóló Irányelveire;

FIGYELEMBE véve a nemzetek közössége által elismert és az ENSZ Egyetemes Emberi Jogokról szóló Kiáltványban deklarált, és ennek nyomán más nemzetközi egyezményekben, szerződésekben és intézményekben foglalt, valamennyi embert megillető jogokat és szabadságokat;

MINTHOGY az elvszerűen működő büntető igazságszolgáltatási rendszer társadalmi szükséglet;

TUDATÁBAN annak, hogy igazságszolgáltatásban az ügyészek mellőzhetetlen szerepet töltenek be;

MINTHOGY az igazságszolgáltatási rendszerek különböznek abban a tekintetben, hogy az ügyészek a nyomozások teljesítésében milyen mértékben vesznek részt;

MINTHOGY az ügyészek diszkrecionális hatáskörének gyakorlása súlyos felelősséggel jár;

ÉS MINTHOGY ezen diszkrecionális ügyészi hatásköröket a lehetőségekhez képest átlátható módon, a személyi szabadságjogokkal összhangban kell gyakorolni, érzékenyen ügyelve a bűncselekmények sértettjeinek emberi jogaira és a büntető eljárás pártatlan és befolyástól mentes lefolytatására;

EZÉRT a Nemzetközi Ügyészi Egyesület az ügyészi hivatás gyakorlása, az ügyészek alapvető jogai és kötelezettségei tekintetében a következő alapvető elveket fogadja el:

1.
SZAKMAI MAGATARTÁS

Az ügyészek
• hivatásuk becsületét és méltóságát mindenkor őrizzék meg;
• tanúsítsanak mindenkor tisztjükhöz méltó, törvénytisztelő és a szakmai erkölcsnek megfelelő magatartást;
• mindenkor tisztességesen és a megfelelő gondosságot tanúsítva járjanak el;
• őrizzék meg tájékozottságukat és tartsanak lépést a hivataluk ellátásához szükséges joganyag fejlődésével;
• hivataluk gyakorlása során legyenek következetesek, függetlenek és pártatlanok, s ennek látszatát is őrizzék meg;
• védelmezzék a vádlott tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, ezen belül biztosítsák, hogy a vádlottat mentő bizonyítékok a jog és a tisztességes bírói eljárás szabályai alapján nyilvánosságra kerüljenek;
• hivataluk ellátása során mindenkor a közérdeket szolgálják;
• tiszteljék, védelmezzék és őrizzék meg az emberi méltóság és emberi jogok egyetemes értékeit.

2.
FÜGGETLENSÉG

2.1. Az ügyészi diszkrecionális jogkört, amennyiben azt az adott jogrend biztosítja, függetlenül, politikai befolyástól mentesen kell gyakorolni.

2.2. Amennyiben nem ügyészi szervek általános vagy egyedi utasítási jogkörrel rendelkeznek az ügyészek irányítása körében, úgy az utasításnak:

• nyilvánosnak,
• alakilag törvényes hatósági aktusnak kell lennie,
• amely összhangban áll a tényleges ügyészi függetlenséget védelmező egyéb irányadó rendelkezésekkel.

2.3. A nem ügyészi hatóságoknak az ügyészi eljárásokat érintő pozitív és törvényesen folyó eljárásokat érintő negatív utasítási joga a fenti módon gyakorolható.

3.
PÁRTATLANSÁG

3. Az ügyészek tisztüket félelem, előnyre való törekvés és előítéletek nélkül kell ellátniuk. Különösen azzal, hogy:

1. feladataikat részrehajlás nélkül végzik;
2. a közérdeket szem előtt tartva, személyi vagy osztályérdekekkel szemben, a közvélemény vagy a sajtó nyomásának nem engedve tevékenykednek;
3. tárgyszerűen járnak el;
4. valamennyi releváns körülményt figyelembe véve járnak el, tekintet nélkül azok terhelő vagy mentő jellegére;
5. a helyi jogszabályok vagy a tisztességes tárgyalás követelményeinek megfelelően megtesznek minden tőlük telhetőt a szükséges és ésszerű bizonyítási eljárás lefolytatása és eredményének felhasználása érdekében, tekintet nélkül arra, hogy az a vádlott bűnösségét vagy ártatlanságát támasztja alá;
6. mindig az igazság felderítésére törekszenek és a bíróságot segítik e cél elérésében, továbbá a jogszabályok alapján elősegítik a közösség, a sértett és a terhelt érdekében az igazságszolgáltatás működését a jog és tisztesség követelményei szerint.

4.
AZ ÜGYÉSZ SZEREPE BÜNTETŐ ELJÁRÁS SORÁN

4.1. Az ügyészek feladataikat tisztességesen, következetesen és gyorsan kötelesek teljesíteni.

4.2. Az ügyészek a büntető eljárásban aktív szerepet töltenek be:

1. ahol erre a jog vagy szokás felhatalmazza, az ügyész részt vesz a nyomozásban, felügyeli a rendőrség vagy más nyomozó hatóságok munkáját, amely tevékenységüket tárgyszerűen, pártatlan módon és a szakmai szabályok betartása mellet kell gyakorolnia;
2. a nyomozás felügyeleti tevékenység során biztosítani kell, hogy a nyomozó hatóságok tiszteletben tartsák a törvényes előírásokat és az alapvető emberi jogokat;
3. jogi vélemény kifejtése során gondosan, a pártatlanság és tárgyszerűség követelményeire tekintettel járjanak el;
4. ügyeljen arra, hogy a nyomozás elrendelésére kizárólag elegendő, megalapozott és törvényes bizonyíték alapján kerüljön sor, ellenkező esetben gondoskodjék az eljárás megszüntetéséről;
5. a büntető eljárás egész tartama alatt szigorúan de tisztességesen kezelje az ügyet, mindenkor a bizonyítékokkal megalapozott tényállás szem előtt tartásával;
6. amennyiben a helyi jog vagy jogalkalmazási gyakorlat a bírói döntések végrehajtása feletti felügyeletre vagy más, nem bíróság előtti ügyész feladatok ellátására ad felhatalmazást az ügyésznek, ezeket a jogköröket mindig a közérdek javára kell gyakorolnia.

4.3. Az ügyészek továbbá

1. tartsák meg a szolgálati titkot;
2. a helyi jogszabályok és a tisztességes tárgyalás követelményeinek megfelelően biztosítsák a sértettek és tanuk jogait, sérült vagy veszélyeztetett, törvényesen védelmezhető személyes érdekeit, törekedjenek arra, hogy őket jogaikról előzetesen tájékoztassák, és hasonlóképp biztosítsák, hogy a sértett fél jogorvoslati lehetőségeivel megismerkedjék;
3. a bíróságokkal és az érintett bűnüldöző szervekkel együtt biztosítsák a terheltek törvényes jogait;
4. a tisztességes tárgyaláshoz való jog érvényesülése érdekében, a jogszabályokban írt módon és ésszerű határidőn belül tegyék hozzáférhetővé a vádlott számára az ügyben felmerült terhelő és mentő adatokat;
5. vizsgálják meg a büntetőügyben felhasznált bizonyítékok jogszerűségét;
6. amennyiben megalapozottan feltehető, hogy a bizonyíték jogellenes módon, így a terhelt emberi jogainak súlyos sérelme, különösen kínzás vagy kegyetlen bánásmód eredménye útján keletkezett, azt hagyják figyelmen kívül;
7. a bizonyíték ilyen módon történő megszerzésében vétkes személyek ellen tegyék meg a szükséges intézkedéseket;
8. a helyi jog és a tisztességes tárgyalás követelményeinek szellemében ejtsék el a vádat vagy szüntessék meg - feltételesen vagy anélkül - a büntetőeljárást, válasszák az elterelés lehetőségét a formális büntetőeljárás lefolytatása helyett, különösen a fiatalkorú terheltek ügyeiben, továbbá a gyanúsítottak és a sértetek jogainak tiszteletben tartásával más, erre alkalmas bűnügyekben.

5.
EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS INTÉZMÉNYEKKEL

A tisztességes és hatékony bűnüldözés megvalósítása érdekében az ügyészek:

1. nemzeti és nemzetközi együttműködésre törekszenek a rendőrségekkel, a bíróságokkal, a jogi védelmet ellátó személyekkel és más kormányzati szervekkel;
2. a kölcsönös segítségnyújtás szellemében és a jogi előírásoknak megfelelően teljesítik más államok ügyészi szerveinek és ügyészeinek megkereséseit.

6.
AZ ÜGYÉSZT MEGILLETŐ JOGOSULTSÁGOK

Annak a célnak az elérése érdekében, hogy az ügyészek feladataikat függetlenül, a jelen alapelvek szellemében teljesítsék, a kormányzati szervek önkényes aktusaival szemben védelmet kell biztosítani. Az ügyészeket általában megilleti a jog, hogy:

1. hivatali feladataikat megfélemlítés, zaklatás, zavaró befolyás vagy megalapozatlan polgári, büntető és egyéb felelősségre vonás terhétől mentesen lássák el;
2. törvényes eljárásuk miatt bekövetkezett veszélyeztetettség esetén a családjukkal együtt igényt tarthatnak a személyi biztonságot jelentő hatósági védelemre;
3. ésszerű szolgálati feltételek között, megfelelő, a felelősségteljes hivatali feladatokhoz méltó és önkényesen el nem vonható javadalmazásra;
4. a foglalkoztatási szabályok vagy a választás útján betöltött hivatal sajátosságait figyelembe véve, ésszerű tartamban meghatározott szolgálati idő eltelte után nyugdíjra vagy öregségi nyugdíjra;
5. hivatalba lépésük és előmenetelük objektív kritériumok, meghatározott szakmai feltételek teljesítése, alkalmasság, tisztesség, teljesítmény és szakmai gyakorlat alapján legyen biztosított;
6. a hivatali eljárásuk alatt elkövetett, állítólagos helytelen magatartás miatt indított, fegyelmi felelősségre vonást eredményező eljárásban a gyors és tisztességes kivizsgálásra;
7. az ellenük indított fegyelmi eljárások során a bizonyítékok pártatlan mérlegelésére és tárgyszerű döntésre;
8. szabadon lépjenek szakmai egyesületekbe vagy más szervezetekbe érdekeik védelme, szakmai gyakorlatuk fejlesztése és jogállásuk védelme érdekében; és
9. mentesüljenek a törvénysértő, az ügyészi hivatás vagy szakmai etika szabályaival nyilvánvalóan ellentétes utasítás teljesítésének kötelezettsége alól.