Alapszabály

Az Ügyészek Országos Egyesületének Alapszabálya

Magyarország ügyészei az ügyészi szervezet jövőjéért érzett felelősségüktől vezérelve, az önkéntességen és a legszélesebb körű demokratizmuson alapuló egyesület létrehozását határozták el, mely – alapítóik szándéka szerint – őrködik azon, hogy az ügyészség politikai befolyástól mentesen végezze munkáját, tevékenységét csak és kizárólag az Alaptörvény és a jogszabályok határozzák meg.

1. §

Általános rendelkezések

(1) Az Ügyészek Országos Egyesülete (továbbiakban: egyesület) az ügyészi testület szakmai érdekvédelmét, tagjai munkavállalói érdekképviseletét ellátó, szociális, kulturális, tudományos-oktatási és sport igényei érvényesülését saját anyagi eszközeivel is elősegítő civil szervezet.

(2) Az Ügyészek Országos Egyesülete jogi személy.

(3) Az Ügyészek Országos Egyesületének tagozatai jogi személyként működhetnek. Ehhez a tagozat taggyűlésének, valamint az egyesület küldöttgyűlésének döntése szükséges.

Az egyesület

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Tagozata

- Vas Vármegyei Tagozata

- Veszprém Vármegyei Tagozata

jogi személy.

(4) Az egyesület Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Tagozata:

- neve: Ügyészek Országos Egyesülete Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegyei Tagozata

- székhelye: 4400 Nyíregyháza, Bocskai utca 4.

- ügyintéző és képviseleti szervének neve: ügyvezető testület

- adószáma: 18797992-1-15

(5) Az egyesület Vas Vármegyei Tagozata:

- neve: Ügyészek Országos Egyesülete Vas Vármegyei Tagozata

- székhelye: 9700 Szombathely, Szily János u. 7.

- ügyintéző és képviseleti szervének neve: ügyvezető testület

- adószáma: 18881482-1-18

(6) Az egyesület Veszprém Vármegyei Tagozata:

- neve: Ügyészek Országos Egyesülete Veszprém Vármegyei Tagozata

- székhelye: 8200 Veszprém, Brusznyai Á. utca 4.

- ügyintéző és képviseleti szervének neve: ügyvezető testület

- adószáma: 18925252-1-19

(7) Az egyesület székhelye: Budapest V., Markó u. 27.

2. §

Az egyesület célja, feladatai

(1) Az egyesület célja, hogy az ügyészi testület és az egyesület tagjainak érdekvédelme és képviselete keretében:

a) a hivatalvezetéssel együttműködve képviselje a tagság kollektív és egyéni anyagi, egzisztenciális, szakmai érdekeinek védelmét az ügyészi szervezeten belül,

b) képviselje az ügyészek testületi érdekeit más társadalmi vagy állami szervek előtt,

c) vizsgálja meg az ügyészi szervezetet, vagy annak tagjait ért támadásokat és foglaljon állást azokkal kapcsolatban,

d) őrködjék az ügyész szervezet etikai tisztaságán,

e) óvja és erősítse az ügyészi autonómia alkotmányos garanciáit.

(2) Az egyesület céljának elérése érdekében együttműködik az érdekképviselet, érdekérvényesítés ügyészségi szervezeteivel és más civil szervezetekkel.

(3) Az egyesület tagjai szakmai, tudományos, oktatási, szociális, kulturális és sportigényei érvényesülésének elősegítése érdekében:

a) pénzeszközeiből e célokra támogatást nyújt,

b) közreműködik tagjainak képzésében, továbbképzésében, segítséget nyújt az önképzéshez,

c) támogatja az egyesület tagjainak tudományos tevékenységét, tudományos pályázatot hirdet meg,

d) szervezi és ösztönzi tagjainak művészeti, kulturális tevékenységét, megteremti az ilyen igények kielégítésének szervezeti formáit,

e) tagjai egészségének megőrzése, az egészséges életmód kialakítása végett keresi a sportolási lehetőségeket, ilyen rendezvényeket szervez, illetve támogat,

f) nemzetközi kapcsolatokat létesít és tart fenn,

g) díjakat, elismeréseket alapít és adományoz.

(4) Az egyesület tevékenységével elősegíti, hogy az ügyészséget érintő jogi szabályozás teremtse meg a testületi érdekvédelemnek az ügyészi szervezeten belüli szervezeti kereteit. Szorgalmazza az ügyészi szervezet korszerűsítését, a feladatokhoz orientált szervezeti struktúra kialakítását.

Ennek érdekében az egyesület:

a) kifejezi testületi véleményét az ügyészi szervezetet érintő jogszabályok tervezeteiről,

b) javaslatokat dolgoz ki az ügyészi szervezet és az ügyészi tevékenység jogi szabályozására.

(5) Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve nem fogad el.

3. §

Tagsági viszony, a tagok jogai és kötelezettségei

(1) Az egyesület tagja lehet minden

a) ügyész,

b) alügyész,

c) ügyészségi fogalmazó,

d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkező

da) ügyészségi megbízott

db) kutató (az Országos Kriminológiai Intézet tudományos segédmunkatársa, munkatársa, főmunkatársa, illetve tanácsadója),

e) Az a)-db) pontokban megjelölt személy nyugdíjasként, ha megfelel az Üjt.-ben foglalt (egyéb kereső foglalkozás tilalma) követelményeknek

(a továbbiakban együtt: ügyészek),

aki az Egyesület céljaival és az alapszabályban foglaltakkal egyetért, és tagfelvételét belépési nyilatkozat kitöltése útján írásban kéri.

(2) A tagfelvétel iránti kérelmet (belépési nyilatkozatot) a tagozatvezetőhöz kell benyújtani, amelynek elbírálásáról a tagozat ügyvezető testülete dönt. A tagsági jogviszony kezdete az a hónap, amelyben az első havi tagdíjat a tag befizette, vagy a Legfőbb Ügyészség Gazdasági Főigazgatósága a munkabéréből levonta.

(3) Az egyesület tagja havi 1.200 Ft tagdíjat fizet. Az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, ügyészségi megbízott és a segédmunkatárs tagdíja havi 600 Ft, és a nyugdíjas tag tagdíja havi 500 Ft vagy évi 6.000 Ft.

(4) A nyugdíjas tagok legkésőbb nyugállományba vonulásukat követő 30 napon belül nyilatkoznak tagdíjfizetésük gyakoriságáról. A tagozati ügyvezető testület a nyugdíjas tagot a tagdíjfizetési kötelezettség alól mentesítheti.

(5) A tartósan – legalább három hónapon keresztül – távollévő tag a tagdíj-fizetési kötelezettségét a távollét időtartamára szüneteltetheti.

(6) Az egyesületi tagság megszűnik:

a) kilépéssel,

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,

c) kizárással,

d) az ügyészségi szolgálati viszony megszűnésével, kivéve a nyugdíjazást,

e) a tag halálával.

(7) Az elnökség annak a tagnak a tagsági jogviszonyát, aki tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából 6 hónapig nem tesz eleget, - az előzetes felhívás kézbesítésétől számított 15 nap eredménytelen elteltét követően - a következő hónap első napjával felmondja, amely döntését indokolt határozatba foglalja.

(8) A tag akkor zárható ki, ha magatartása hivatásához, egyesületi tagsági jogviszonyához méltatlan. A tagsági jogviszony kizárás útján történő megszüntetésére jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy a küldöttgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, illetve az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén kerülhet sor.

A kizárási eljárást - bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - az illetékes tagozat taggyűlése folytatja le.

A kizárási eljárás hatálya alá kerülő tagot megilleti a védekezéshez és a meghallgatáshoz való jog. A kizárási eljárásban érintett egyesületi tag részére a tagozati taggyűlésre szóló meghívót azzal a figyelmeztetéssel kell kézbesíteni, hogy amennyiben a szabályszerűen kézbesített meghívása ellenére a taggyűlésen nem jelenik meg, távolmaradása a testületi ülés megtartását és az érdemi határozathozatalt nem akadályozza.

A tag kizárását kimondó taggyűlési határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni: az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

(9) A kizárt tag a kizárás tárgyában hozott taggyűlési határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhet, amelynek elbírálásáról az egyesület elnöksége dönt.

Az egyesület elnökségének címzett fellebbezést a tagozatvezetőnél kell előterjeszteni, aki a taggyűlési határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet - a tagozat ügyvezető testületének egyidejű tájékoztatása mellett – haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül továbbítja az egyesület elnökéhez.

A kizárást kimondó elsőfokú taggyűlési határozat ellen előterjesztett fellebbezés tárgyában az elnökség a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elfogadott indokolt határozattal dönt.

(10) A tagsági jogviszony kizárás, illetve felmondás útján történő megszüntetése tárgyában hozott elnökségi határozat ellen az érintett egyesületi tag a kézbesítéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat, s annak hatályon kívül helyezését kérheti, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

4. §

(1) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

(2) Az egyesület tagjának joga, hogy:

a) részt vegyen a szervezet munkájában, rendezvényein, pályázatain,

b) szavazati jogának gyakorlásával közreműködjön a döntéshozatalban,

c) választhat és választható az egyesület önkormányzati szerveibe és az alapszabályban meghatározott egyéb testületeibe,

d) bármilyen – az egyesület működési körébe tartozó – ügyben előterjesztést, javaslatot tegyen az egyesület bármely szervéhez, illetve az egyesület bármely szervétől felvilágosítást kérjen,

e) az egyesület érdekvédelmi eljárását kérje,

f) az egyesület tudományos, oktatási, szociális, kulturális és sporttámogatását igényelje, az egyesület ilyen tevékenységében cselekvően részt vegyen,

g) az egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadja.

A tagsági jogok személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján gyakorolhatók. Meghatalmazott csak egyesületi tag lehet és csak egy tag nevében járhat el.

Az országos és a tagozati ügyintéző és képviseleti szervek ülésein a képviselet kizárt.

(3) A tag kötelezettsége, hogy:

a) részt vegyen az egyesület szerveinek tevékenységében, választott tisztségét legjobb tudása szerint betöltse, az egyesületi célokkal összeegyeztethető tagi magatartást tanúsítson és ennek érdekében tagtársaival működjön együtt,

b) tagdíjfizetési kötelezettségének tegyen eleget,

c) tanúsítson hivatásához, egyesületi tagságához méltó, etikus magatartást.

d) a jogszabály, az alapszabály és az egyesületi határozatokba foglalt rendelkezések betartása,

e) nyugdíjba vonulásakor a tagozatvezető részére elérhetőségeit megadja.

5. §

Az egyesület szervezeti felépítése

Az egyesület szervezete:

- küldöttgyűlés,

- választmány,

- elnökség,

- bizottságok,

- tagozatok taggyűlése,

- a tagozatok ügyvezető testülete.

6. §

Küldöttgyűlés

(1) A küldöttgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

(2) A küldöttgyűlés tagjai az elnökség tagjai és a tagozatok által 5 évre választott küldöttek.

(3) A tagozatok minden 15 tag után egy küldöttet választanak. Ha a tagok száma a 15-nek nem egész számú többszöröse, egy további küldött válaszható, ha a töredékszám a 10-et eléri. Amelyik tagozat létszáma a 10 főt nem éri el, az a tagozat egy fő választott küldöttel képviselteti magát a küldöttgyűlésben.

Amennyiben a küldöttválasztást követően a tagozat létszámának változása miatt a tagozat

a) több küldött delegálására lesz jogosult, 6 hónapon belül új küldöttet kell választani.

b) kevesebb küldött delegálására lesz jogosult, a legutóbbi tisztújításkor legkevesebb szavazatot kapott küldött mandátuma megszűnik. Amennyiben a megszűnő mandátum a szavazatok száma alapján nem dönthető el, úgy azt a legutóbbi tisztújításkor legkevesebb egyenlő szavazatot kapott küldöttek sorsolással döntik el, avagy arról a tagozat taggyűlése 2 hónapon belül tartandó rendkívüli részleges tisztújítás keretében dönt.

(4) A küldött megbízatása megszűnik:

- a küldött tagsági viszonyának megszűnésével,

- lemondással,

- a megbízatás lejártával,

- visszahívással, ha a küldött a küldöttgyűlés munkájában két éven át önhibájából nem vesz részt.

Amennyiben a küldött megbízatása a mandátumának lejárta előtt megszűnik, úgy az időközben választott új küldött megbízatása a már hivatalban lévő küldöttek mandátumával egyező időpontig, illetve az általános tisztújításig szól.

7. §

(1) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály és egyéb belső szabályzatok elfogadása és módosítása,

b) az egyesület elnökségének, a bizottságok tagjainak, valamint az Ügyészek Lapja Szerkesztő Bizottsága elnökének és főszerkesztőjének megválasztása és visszahívása,

c) a tagozatok által választott küldöttek és a választmányi tagok visszahívásának kezdeményezése az illetékes tagozatnál,

d) az éves program és a hozzá tartozó költségvetés megállapítása és a végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az elnökség választmánnyal egyeztetett éves jelentésének és a Felügyelő Bizottság éves jelentésének elfogadása,

e) díjak, elismerések alapítása és adományozása,

f) más társadalmi szervezetekkel egyesülés, vagy az egyesület feloszlásának kimondása,

g) mindaz, amit az alapszabály egyéb rendelkezései a küldöttgyűlés hatáskörébe utalnak, illetve amit a választmány, az elnökség, valamint a bizottságok elnökei e testület elé terjesztenek.

h) a végelszámoló kijelölése.

(2) A küldöttgyűlés szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik.

A küldöttgyűlés rendkívüli ülést köteles tartani, ha:

- azt a bíróság elrendeli,

- tagjainak 10 %-a, illetve a választmány vagy elnökség az ok és cél megjelölésével kezdeményezi.

A küldöttgyűlés ülései nyilvánosak.

A küldöttgyűlést az elnök hívja össze. A névre szóló meghívókat elektronikus úton is el lehet juttatni a küldöttekhez (és az egyéb meghívottakhoz) azzal, hogy azt a küldöttgyűlést megelőzően legalább 8 nappal korábban a küldött (meghívott) megkapja.

A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a tárgyalni kívánt napirendi pontokat (azok előadójának megnevezésével), valamint határozat-képtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontját és azt a figyelemfelhívást, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok kérdésében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

Az Egyesület szervező titkára az adott küldöttgyűlést megelőzően ellenőrzi, hogy a küldöttek mandátuma szabályos-e és a tagozatok küldötteinek száma összhangban áll-e a tagozatok aktuális taglétszámával.

A küldött a küldöttgyűlésen személyesen köteles eljárni, helyettesítése kizárt.

A szervező titkár a küldöttgyűlést megelőzően elkészíti a szavazásra jogosultak jelenléti ívét, melyen előzetesen rögzíti tagozatonként:

a tagozat nevét,
a tagozat által delegálható küldöttek számát,
a tagozat küldöttjének nevét, lakcímét,
az elnökségi tag nevét, lakcímét,
az elnökségi tag tisztségét.

(3) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak legalább kétharmada jelen van.

Ha a küldöttgyűlést határozatképtelenség miatt meg kell ismételni, a 30 napon belüli időpontra azonos napirendi pontokkal összehívott küldöttgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erre az eredeti meghívóban utaltak.

Amennyiben az Alapszabályban a küldöttgyűlés határozatképessége vonatkozásában előírt számarány törtszám, a határozatképesség megállapításakor minden esetben felfelé kell kerekíteni.

(4) A küldöttgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve az egyesület alapszabályának módosítása, amelyhez a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A sorszámozott döntéseket a Határozatok Könyvében teszi közzé az egyesület.

(5) A küldöttgyűlés tisztségviselői, a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető, akiket a küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel választ meg.

A küldöttgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amely a szervező titkár (akadályoztatása esetén egy választott küldött) feladata. A jegyzőkönyvet - amelyet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá - az ülést követő 90 napon belül meg kell küldenie az egyesület elnöke részére.

A küldöttgyűlésen minden küldöttet és elnökségi tagot egy-egy szavazat illet.

A küldöttgyűlésen szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Amennyiben az Alapszabályban a küldöttgyűlési szavazás vonatkozásában előírt számarányok törtszámok, a javaslat elfogadásánál irányadó szavazatszám megállapításánál minden esetben felfelé kell kerekíteni.

(6) Titkos szavazással, de egyszerű szótöbbséggel történik:

- az elnökség,

- a bizottságok tagjainak,

- az Ügyészek Lapja Szerkesztő Bizottsága elnökének és a lap főszerkesztőjének

megválasztása, valamint visszahívása.

Az elnök - különösen indokolt esetben - ülés tartása nélküli választást, valamint visszahívást kezdeményezhet. A kezdeményezésben - az ok megjelölése mellett - a lebonyolítás rendjét ismertetni kell. A titkos szavazás az elnökség által elfogadott szabályzatban foglaltak szerint szavazóprogrammal, vagy postai úton is lebonyolítható.

(7) Amennyiben a küldöttgyűlésen titkos szavazással történő választásra is sor kerül, az elnökség gondoskodik a szavazatszámlálók és a jelölő bizottság elnökének és tagjainak kijelöléséről, felkéréséről olyan időpontban, hogy a jelölésre megfelelő idő rendelkezésre álljon.

Többes jelölés esetén az vagy azok tekinthetők megválasztottnak, aki, vagy akik megkapták a leadott szavazatok többségét és ezen belül a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni azokra nézve, akiknél a szavazategyenlőség kialakult.

Az elnök - különösen indokolt esetben - ülés tartása nélküli küldöttgyűlési határozathozatalt kezdeményezhet. A kezdeményezés - az ok megjelölése mellett - a határozat tervezetének a küldöttgyűlés szavazásra jogosult tagjai (a küldöttek és az elnökségi tagok) részére történő egyidejű megküldésével történik. A küldöttgyűlés szavazásra jogosult tagjai számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnök részére.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabálynak a határozatképességre és a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot küldenek meg az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő küldött és elnökségi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely a küldöttgyűlésen szavazásra jogosult tag az ülés megtartását kívánja, az elnöknek a küldöttgyűlést össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül - ha valamennyi a küldöttgyűlésen szavazásra jogosult tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 napon belül - az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 napon belül közli a küldöttgyűlés tagjaival. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

8. §

Választmány

(1) A választmány az egyesület döntés előkészítő, elvi irányító és javaslattevő szerve.

(2) A választmány munkájában minden tagozatnak egy választott tagja vesz részt (választmányi tag), akit a tagozat 5 évre választ.

Az elnökség tagjai a választmánynak hivatalból – szavazati joggal rendelkező – tagjai.

A választmány ülésére állandó meghívottak:

- az Ügyészek Lapja Szerkesztő Bizottságának elnöke és főszerkesztője,

- a bizottságok tagjai.

Az állandó meghívottak a választmányi ülésen tanácskozási, véleményezési és javaslattételi joggal rendelkeznek.

A választmány elnöke az egyesület elnöke.

(3) A választmányi tagsági viszony megszűnik:

- az egyesületi tagsági viszony megszűnésével,

- lemondással,

- a küldöttgyűlés által megválasztott tisztségviselőknek a küldöttgyűlés által történő visszahívásával,

- a megbízatás lejártával.

(4) Visszahívásnak akkor van helye, ha a választmányi tag:

- a választmány munkájában egy éven át önhibájából nem vesz részt, vagy

- hivatásához és egyesületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít.

Amennyiben a választmányi tag megbízatása a mandátumának lejárta előtt megszűnik, úgy az időközben választott új választmányi tag megbízatása a már hivatalban lévő választmányi tagok mandátumával egyező időpontig, illetve az általános tisztújításig szól.

(5) A választmány:

a) megtárgyalja és véleményezi a küldöttgyűlés elé terjesztés előtt az elnökség által az egyesület éves tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolót és a költségvetés tervezetét,

b) javaslatot tesz az érdek képviseleti teendők és az aktuális feladatok megtárgyalására,

c) állást foglal az alapszabály és az egyesület belső szabályzatai módosítása kérdésében,

d) javaslatot tesz a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó tárgykörökben való döntések meghozatalára,

e) javaslatot tesz az Egyesületi Alap terhére alapítvány létesítéséről, pályázat kiírásáról, díj kitűzéséről,

f) javaslatot tesz az Ügyészek Lapja Szerkesztő Bizottsága elnökének és főszerkesztőjének a személyére.

(6) A választmány szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze a 7. § /2/ bekezdésében meghatározott szabályok szerint.

(7) A választmány akkor határozatképes, ha ülésein tagjainak több mint fele jelen van.

Az Egyesület szervező titkára a választmányi ülést megelőzően ellenőrzi, hogy a választmányi tagok mandátuma szabályos-e, s ennek alapján rögzíti a jelenléti íven a választmányi tag, valamint az adott tagozat nevét.

A választmányi tag személyesen köteles eljárni, helyettesítése kizárt.

A szervező titkár a választmányi ülést megelőzően elkészíti a választmányi ülésen megjelent szavazásra jogosultak és meghívottak jelenléti ívét, melyen előzetesen rögzíti tagozatonként:

a tagozat nevét,
a tagozat választmányi tagjának nevét,
az elnökségi tag nevét,
az elnökségi tag tisztségét.

A szavazásra jogosultak jelenléti ívét a szavazásra jogosultak (választmányi tag, elnökségi tag) a választmányi ülés megnyitását megelőzően írják alá.

Amennyiben az Alapszabályban a választmányi ülés határozatképessége vonatkozásában előírt számarány törtszám, minden esetben felfelé kell kerekíteni.

(8) A választmány határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minősített - a jelenlévők kétharmadának - többségi szavazata szükséges a más társadalmi szervezettel való egyesülési vagy a feloszlási javaslathoz.

A választmányi ülésen minden választmányi tagot és elnökségi tagot egy-egy szavazat illet.

Amennyiben az Alapszabályban a szavazás vonatkozásában előírt számarányok törtszámok, minden esetben felfelé kell kerekíteni.

Az elnök - különösen indokolt esetben - ülés tartása nélküli választmányi határozathozatalt kezdeményezhet. A kezdeményezés - az ok megjelölése mellett - a határozat tervezetének a választmányi ülés szavazásra jogosult tagjai (a választmányi tagok és az elnökségi tagok) részére történő egyidejű megküldésével történik. A választmányi ülés szavazásra jogosult tagjai számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnök részére.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot küldenek meg az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő választmányi tag és elnökségi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha a választmányi ülés bármely szavazásra jogosult tagja az ülés megtartását kívánja, az elnöknek a választmányi ülést össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül - ha valamennyi választmányi ülés szavazásra jogosult tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 napon belül - az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 napon belül közli a választmányi ülés tagjaival. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

(9) A választmány összehívásának és működésének részletes szabályait az alapszabály keretén belül ügyrendjében maga állapíthatja meg.

9. §

Elnökség

(1) Az egyesület ügyvezető és képviseleti szerve a küldöttgyűlés által 5 évre megválasztott 10 fős elnökség, amelynek tagjai:

- elnök,

- három alelnök,

- szervező titkár,

- gazdasági titkár,

- ügyvivők,

amely személyek az Egyesület vezető tisztségviselői.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az elnökség tagjainak megbízatása megszűnik:

- a megbízás lejártával,

- lemondással,

- az elnökségi tag egyesületi tagsági viszonyának megszűnésével

- visszahívással.

Amennyiben az elnökségi tag megbízatása a mandátumának lejárta előtt megszűnik, úgy az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig, illetve az általános tisztújításig szól.

(2) Az elnökség feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban a küldöttgyűlés és a választmány határozatainak megfelelően az egyesület működésének irányítása, a folyamatos ügyintézés és a képviselet biztosítása.

Feladata ellátása során kapcsolatot tart az ügyészség hivatalvezetésével és az országos szervekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel.

Célfeladat ellátására – felkéréssel – állandó vagy eseti munkacsoportot hozhat létre.

(3) Az elnökség üléseit – évente legalább két alkalommal – az elnök hívja össze a 7. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint azzal a kivétellel, hogy a meghívóban nem kell utalni a határozatképtelenségre, illetve a meghívót az ülést megelőzően legalább 3 nappal korábban kell az elnökségi tagokhoz eljuttatni.

(4) Az elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnök vagy valamelyik alelnök és további 5 fő jelen van. Határozatait az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A levezető elnököt az elnökségi ülés megkezdésekor az elnökség egyszerű szótöbbséggel választja meg.

Az elnökségi ülésen minden elnökségi tagot egy-egy szavazat illet.

Amennyiben az Alapszabályban a szavazás vonatkozásában előírt számarányok törtszámok, minden esetben felfelé kell kerekíteni.

(5) Az elnökség az egyesület érdekében végzett adminisztratív vagy egyéb feladatok ellátásáért tiszteletdíj megállapításáról dönthet, illetve tartós feladatok ellátása érdekében tiszteletdíjas munkatárs alkalmazásáról dönthet.

10. §

Az egyesület elnöke

Az egyesület elnöke:

a) ellátja az egyesület általános képviseletét, képviseleti jogát esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség tagjaira átruházhatja,

b) irányítja és koordinálja a tisztségviselők tevékenységét,

c) összehívja a küldöttgyűlést és a választmányt, rendkívüli tagozati taggyűlést hívhat össze,

d) kapcsolatot tart valamennyi bizottsággal, segítséget nyújt feladatai ellátásához,

e) koordinálja az ügyészséget, az ügyészi munkát érintő jogszabályok, utasítások tervezeteinek észrevételezését,

f) munkáltatói jogkört gyakorol az egyesület alkalmazottai felett,

g) utalványozási jog illeti meg az egyesület pénzügyeiben,

h) felügyeli az egyesület lapkiadásával kapcsolatos feladatok ellátását.

11. §

Az ügyvezető alelnök

Az ügyvezető alelnök:

a) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek ellátásával az elnök megbízza,

b) szervezi az egyesület vállalkozói tevékenységét, e körben - az elnök meghatalmazása alapján - a gazdasági titkár ellenjegyzésével szerződést köt,

c) ellátja az egyesület adatvédelmi tisztviselői feladatait.

12. §

A nemzetközi kapcsolatok alelnöke

A nemzetközi kapcsolatok alelnöke:

a) kapcsolatot tart az Ügyészek Nemzetközi Egyesületével,

b) szervezi és koordinálja a nemzetközi kapcsolatokból adódó feladatok végrehajtását.

13. §

A belső kapcsolatok alelnöke

A belső kapcsolatok alelnöke:

a) a szervező titkárral együtt szervezi az egyesület belső életét,

b) folyamatosan tartja a kapcsolatot a tagozatokkal,

c) támogatja és ellenőrzi a tagozatok szabályszerű működését,

d) kezeli a tagozati alapot és az ügyvivők bevonásával dönt annak felhasználásáról.

14. §

A szervezőtitkár

Feladata az egyesület adminisztrációjának megszervezése, kialakítása.

Ennek keretében:

a) gondoskodik a tagnyilvántartás és egyéb nyilvántartások folyamatos és naprakész vezetéséről,

b) szervezi az egyesület testületi üléseivel kapcsolatos feladatokat, és gondoskodik azok dokumentálásáról,

c) irányítja az egyesület alkalmazottait,

d) gondoskodik arról, hogy az egyesület küldöttgyűléséről, választmányi üléséről és elnökségi üléséről jegyzőkönyv készüljön, és azt az ülést követő 90 napon belül az érintett testületi tagok elektronikus úton megkapják.

15. §

Az egyesület gazdasági titkára

Az egyesület gazdasági titkára:

a) irányítja az egyesület pénzgazdálkodását,

b) az elnök meghatalmazása alapján megköti, illetőleg ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettségvállalással kapcsolatos szerződéseket, utalványozási jogkört gyakorol,

c) kidolgozza a pénzgazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatok tervezetét,

d) véleményezi a pénzgazdálkodásra kiható előterjesztések tervezeteit.

16. §

Ügyvivők

(1) Az egyesület tudományos, oktatási, szociális, kulturális és sport célkitűzéseinek megvalósítására, szervezésére és koordinálására a küldöttgyűlés 5 évre titkos szavazással és egyszerű szótöbbséggel az egyesület elnökségébe:

a) oktatási és tudományos ügyvivőt,

b) szociális ügyvivőt,

c) kulturális ügyvivőt,

d) sport ügyvivőt

választ.

(2) Az ügyvivők - a feladat jellegétől függően – és a testületi munkában való részvételen túlmenően a tagozatok (vagy egy-egy meghatározott tagozat) bevonásával, illetve az egyesület tagja (tagjai) felkérésével látják el feladataikat, szükség esetén az adott feladatra munkacsoportot hozhatnak létre.

(3) Feladataik ellátása során az ügyvivők együttműködnek az egyesület bizottságaival.

17. §

(1) A szociális tevékenységből az ügyvivő feladatai körébe tartozik különösen:

a) az ügyészek élet- és munkakörülményei, anyagi megbecsülése alakulásának figyelemmel kísérése, az e körben keletkezett javaslatok, jogszabály-tervezetek, utasítás-tervezetek véleményezése és szükség szerint a küldöttgyűlésnek, a választmánynak és az elnökségnek ajánlások tétele,

b) az éves költségvetésből, valamint a tagozati alapból a szociális célokra fordítható összeg nagyságára és felhasználása elveire javaslattétel,

c) az egyesület nehéz anyagi helyzetbe jutott tagjainak (családtagjainak) a tagozati alapból konkrét anyagi segítségnyújtásra javaslattétel,

d) állásfoglalás, illetve javaslattétel mindazon szociális kérdésben, amelyre az egyesület önkormányzati szervei, illetve tagjai felkérik.

18. §

(1) Az egyesület kulturális feladatai körében az ügyvivő:

a) lehetőséget teremt az egyesület tagjai irodalmi, képzőművészeti és egyéb művészeti tevékenységének megismerésére,

b) támogatja a szabadidő eltöltésére irányuló kezdeményezéseket,

c) felkutatja és megismerteti az egyesület tagjai és családjuk üdülési lehetőségeit, ennek érdekében az Ügyészek Nemzetközi Egyesülete társországai ügyészi szervezeteitől információkat szerez a külföldi üdülés lehetőségeiről is,

d) kulturális rendezvényeket rendez, szervez és támogat,

e) javaslatot tesz az éves költségvetésből, valamint a tagozati alapból a kulturális célokra fordítható összeg nagyságára és a felhasználás elveire.

19. §

(1) Az egyesület sporttevékenysége során az ügyvivő:

a) támogatja és szervezi a nemzetközi sporttalálkozókat,

b) a regionális sporttalálkozók hagyományait megőrizve azokat továbbfejleszti, felkérésre részt vesz az Országos Ügyészségi Sporttalálkozó megszervezésében,

c) a tagozatok kezdeményezéseit támogatja, és más tagozatokkal megismerteti,

d) versenyek szervezésével lehetőséget teremt az egyesület tagjainak, családtagjainak sportolására,

e) javaslatot tesz az éves költségvetésből, valamint a tagozati alapból a sportcélokra fordítható összeg nagyságára és a felhasználás elveire.

20. §

Az oktatási és tudományos tevékenység körében az ügyvivő:

a) javaslatot dolgoz ki a szakmai képzés - kiemelt figyelemmel a fogalmazóképzésre - önképzés, továbbképzés tartalmára, véleményezi az e körben keletkezett hivatali terveket és tervezeteket,

b) javaslatokat tesz és közreműködik a szakmai képzés és továbbképzés eszközeinek és formáinak kialakítására,

c) belföldi és külföldi tanulmányutak, tanfolyamok, továbbképzések szervezésére és a mások által szervezett ilyen lehetőségek igénybevételére javaslatokat dolgoz ki, valamint véleményezi az e körben meghirdetett pályázatokat,

d) kialakítja az egyetemekkel való kapcsolattartás fórumrendszerét és tartalmi kérdéseit,

e) ösztönzi az ügyészek tudományos tevékenységét tudományos pályázatok kiírásának kezdeményezésével, szakcikkek, szakkönyvek megírására felkéréssel,

f) közreműködik tudományos konferenciák, tanácskozások szervezésében,

g) javaslatot tesz más szervek által szervezett tudományos tanácskozásokon való részvételre, illetve közreműködik ezek anyagi támogatásában,

h) javaslatot tesz az éves költségvetésből, valamint a tagozati alapból a tanfolyamokon, továbbképzéseken és egyéb oktatásokon való részvételre, illetőleg a tudományos célokra fordítható összeg nagyságára és a felhasználás elveire,

i) a hivatalvezetéssel együttműködve – felkérés esetén – közreműködik a fogalmazók, alügyészek, vagy fiatal ügyészek részére szervezett perbeszéd, illetve jogesetmegoldó verseny lebonyolításában, koordinálja az egyesület által szervezett ilyen versenyeket.

21. §

Az egyesület bizottságai

(1) Az egyesület keretében a következő bizottságok működnek:

a) Etikai Bizottság,

b) Felügyelő Bizottság,

c) Nemzetközi Bizottság.

(2) A bizottságok 5 tagúak. A bizottságok tagjait a küldöttgyűlés választja 5 évre titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel.

A bizottságok évente legalább egy ülést tartanak. A bizottsági ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Határozatukat a bizottságok egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozzák.

A bizottságok elnöküket és titkárukat maguk választják meg 5 évi időtartamra. A bizottságok működésük részletes szabályait az alapszabály keretei között maguk állapítják meg.

(3) A bizottsági tagság megszűnik:

a) az egyesületi tagsági viszony megszűnésével,

b) lemondással,

c) visszahívással,

d) a megbízatás lejártával.

(4) Visszahívásnak akkor van helye, ha a bizottság tagja:

a) a bizottság munkájában legalább egy éven át önhibájából nem vesz részt,

b) ügyészhez és egyesületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít.

(5) Visszahívás esetén az Etikai Bizottság állásfoglalását kell kérni és a tag tagozatának véleményét be kell szerezni.

Amennyiben a bizottsági tag megbízatása a mandátumának lejárta előtt megszűnik, úgy az időközben választott új bizottsági tag megbízatása a már hivatalban lévő bizottsági tagok mandátumával egyező időpontig, illetve az általános tisztújításig szól.

22. §

(1) Az Etikai Bizottság közreműködik abban, hogy az egyesület tagjainak magatartása feleljen meg az ügyészi etika követelményének.

Az érintett ügyész felkérése esetén közreműködik az ügyészt ért bírálatok megalapozottságának kivizsgálásában és ebben a körben megteszi mindazokat az érdekvédelmi intézkedéseket, amelyek nem tartoznak az egyesület más önkormányzati szervének hatáskörébe.

(2) Az Etikai Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során:

a) állásfoglalást alakít ki és tesz közzé az ügyészi hivatást érintő általános etikai kérdésekben,

b) megvizsgálja tagjai etikátlan magatartására vonatkozó bejelentéseket, tagjainak az egyesületi tagsággal össze nem férő magatartását, és ennek alapján indokolt esetben kezdeményezi az egyesületből kizárást, vagy a felelősségre vonás más módját,

c) az egyesület más önkormányzati szervének a fellépését kezdeményezi, ha a tagokat ért alaptalan támadásokkal szemben ez szükséges,

d) a tagozatok és a tagok javaslatai alapján a küldöttgyűlés elé terjeszti a Finkey Ferenc díjra javasoltak névsorát.

(3) Az Etikai Bizottság tevékenységét az ügyrendjében meghatározottak szerint fejti ki.

(4) Az Etikai Bizottság tevékenységének alapdokumentuma az Ügyészek Országos Egyesületének Etikai Kódexe, illetőleg a Nemzetközi Ügyészi Egyesület Etikai Kódexe (IAP STANDARDS).

23. §

(1) A Felügyelő Bizottság folyamatosan ellenőrzi, hogy az egyesületi szervek és tisztségviselőinek tevékenysége megfelel-e az alapszabály és a jogszabályok és az egyesületi határozatok rendelkezéseinek.

(2) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az alapszabály megtartását, az egyesület gazdálkodását és költségvetésének végrehajtását. Megállapításairól évente írásos jelentést tesz az elnökségnek, a választmánynak és a küldöttgyűlésnek.

(3) A Felügyelő Bizottság tevékenységét az ügyrendjében meghatározottak szerint fejti ki.

(4) Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

(5) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

(6) A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

24. §

(1) A Nemzetközi Bizottság közreműködik az egyesület nemzetközi kapcsolatainak kialakításában és fejlesztésében, az e területen jelentkező problémák feltárásában és megoldásában.

(2) A Nemzetközi Bizottság az /1/ bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során:

a) ellátja az egyesület nemzetközi egyesületi tagságával kapcsolatos feladatokat,

b) megvizsgálja a nemzetközi kapcsolatok kialakítására irányuló kezdeményezéseket és ilyen kérdésben maga is kezdeményezően lép fel,

c) javaslatot tesz az egyesület döntésre hivatott szerveinek és tisztségviselőinek a nemzetközi kapcsolatok létesítésére és fenntartására vonatkozó döntésekre,

d) szükség esetén segítséget nyújt az ügyvivőknek és a tisztségviselőknek.

(3) Nemzetközi vonatkozású döntéseknél a Nemzetközi Bizottság véleményét figyelembe kell venni.

(4) A nemzetközi kapcsolatok fenntartásához szükséges pénzügyi fedezetet az éves költségvetésben tervezni kell. Ennek felhasználásához a Nemzetközi Bizottság javaslatát, illetve véleményét figyelembe kell venni.

(5) A Nemzetközi Bizottság tevékenységét az ügyrendjében meghatározottak szerint fejti ki.

25. §

Az egyesület tagozatai

(1) Az egyesületnek tagozatai működhetnek:

- a Legfőbb Ügyészségen

- a fellebbviteli főügyészségeken,

- a főügyészségeken és

- az Országos Kriminológiai Intézetben.

A tagozatok általában az adott szervezet egységében szolgálatot teljesítő egyesületi tagokból állnak, akik maguk közül választják meg az ügyvezető testület tagjait (tagozatvezető és tagok).

(2) A tagozatok az adott szervezeti egységeknek megfelelő döntési szinten látják el az egyesület általános céljaiból következő feladatokat azzal a kivétellel, hogy a Legfőbb Ügyészségen működő tagozat országos szintű egyesületi jogokat nem gyakorolhat.

(3) A tagozat legfelsőbb szerve a taggyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(4) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a tagozat SZMSZ-ének megállapítása, módosítása;

b) az ügyvezető testület tagjainak (tagozatvezető és tagok), és a tagozatot képviselő választmányi tagnak, valamint a küldöttgyűlés küldötteinek 5 évre történő megválasztása és visszahívása,

c) az éves program és költségvetés meghatározása;

d) az ügyvezető testület évi beszámolójának elfogadása;

e) döntés a tag kizárásáról.

A kizárásról szóló döntés előkészítése a tagozat ügyvezető testületének feladata. Ennek során az érintett tagot személyesen meg kell hallgatni és biztosítani kell, hogy védekezését előadhassa.

(5) A taggyűlés összehívására, határozatképességére és határozathozatala módjára a küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

a) személyi kérdésekben a tagozat szervezeti és működési szabályzata az alapszabálytól eltérő szabályokat is megállapíthat, amennyiben azok nem ellentétesek a jogszabályi előírásokkal és az alapszabály egyébként kötelezően követendő előírásaival;

b) rendkívüli taggyűlést - a tagozatvezető tartós akadályoztatása, illetve a tagozatvezető megbízásának megszűnése esetén - az ok és cél megjelölésével az egyesület elnöke is összehívhat. Az ilyen módon összehívott rendkívüli taggyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke.

(6) A tagozat ügyeit folyamatosan intéző operatív szerv a 3 tagú ügyvezető testület, amelynek vezetője a tagozatvezető. A tagozatvezető a tagozat választmányi tagja – az adott tagozat döntésétől függően – lehet egyben küldöttje is.

Az ügyvezető testület szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik.

A testület akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(7) A tagozat – saját döntése alapján – működésének részletes szabályait szervezeti és működési szabályzatában maga határozza meg.

(8) A tagozatvezető feladata:

a) a rendszeresített belépési nyilatkozat egy eredeti példányát a szervező titkárnak, egy további eredeti példányát a Legfőbb Ügyészség Gazdasági Főigazgatóságának továbbítani,

b) a választmányi tag és a küldött(ek) személyét – a megválasztásukat követő 8 napon belül – a szervező titkár felé írásban közölni, az általános avagy a részleges tisztújításról szóló jegyzőkönyvet elkészülte után 8 napon belül a belső kapcsolatok alelnökének és az elnöknek megküldeni,

c) minden év január első hetében a szervező titkár felé megküldeni az előző év december 31. napján hatályos tagozati taglistát (megjelölve azon a tagdíjfizetési kötelezettség

d) az elnökség tagja által kért tájékoztatást határidőben megadni,

e) a tagozati tagságot az egyesület tevékenységéről tájékoztatni.

f) a taggyűlésekről készült jegyzőkönyv egy példányát a taggyűlést követő 30 napon belül megküldeni a belső kapcsolatok alelnöke részére.

(9) A tagozatvezető megbízatása megszűnik:

- a tagsági viszonyának megszűnésével,

- lemondással,

- a megbízatás lejártával,

- visszahívással, ha a tagozat munkájában két éven át önhibájából nem vesz részt.

26. §

Az egyesület tisztségviselői

(1) Az egyesület tisztségviselői a küldöttgyűlés által az Alapszabályban valamilyen nevesített tisztségre megválasztott egyesületi tagok (7. § /1/ bekezdés b) pont, 25. § (1) bekezdés).

(2) Nem lehet az egyesület elnökségének tagja (9. § (1) bekezdés), valamint tagozatvezető a legfőbb ügyész, a magasabb vezető állású ügyész és a magasabb vezető állású tisztviselő, az ügyészségi szervezet más érdek-képviseleti szervének országos vezetőtestületi tagja.

(3) Nem választható a Felügyelő Bizottság tagjainak az elnökségi tag, valamint az elnökségi tag Ptk. 8:1 (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, az ügyészségi szervezet más érdek-képviseleti szervének országos vezetőtestületi tagja.

(4) Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség a megválasztás után merül fel, azt 15 napon belül meg kell szüntetni.

27. §

Az egyesület gazdálkodása

(1) Az egyesület működési kiadásait a tagdíjakból, gazdasági tevékenységéből, tagjai vagy mások önkéntes adományaiból fedezi. Ez utóbbiaktól azonban csak akkor fogadható el adomány, ha az – az Etikai Bizottság véleménye szerint – nem sérti az egyesület önállóságát, nem befolyásolja függetlenségét.

A tagdíjbevétel 60 %-a országos célokat, 40 %-a tagozati célokat szolgál.

(2) Az egyesület a 2. §-ban meghatározott célok anyagi forrásainak biztosítása érdekében bevételeiből egyesületi alapokat képezhet.

(3) Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében tagozati alapot létesít és a tagozatok céljainak megvalósításához abból támogatást nyújt.

(4) Az alapok összegét az éves költségvetésben kell meghatározni, felhasználásának főbb elveit pedig a küldöttgyűlés által jóváhagyott szabályzat tartalmazza.

(5) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, de vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

(6) Az egyesület gazdasági tevékenysége körében, az ügyészségi törvény rendelkezéseivel összhangban:

- szakmai konferenciákat, kiállításokat, tanfolyamokat, tudományos tanácskozásokat szervez,

- szakmai kiadványokat állít elő, ad ki és terjeszt.

(7) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

28. §

Finkey Ferenc-díj

(1) A küldöttgyűlés Finkey Ferenc-díjat adományozhat az egyesület érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért egyesületi tag, illetve nem egyesületi tag részére.

(2) A díj adományozására az egyesület bármely tagozata és tagja tehet javaslatot, melyet az egyesület elnökéhez kell megtenni. A javaslattétel határideje a tárgyév január 30. napja. A javaslatokat az egyesület elnöke az elnökség véleményével együtt terjeszti az Etikai Bizottság elé. A javaslatokat az Etikai Bizottság elnöke terjeszti a soron következő küldöttgyűlés elé, ismertetve a bizottság véleményét.

(3) A díjból évente legfeljebb 3 darab adományozható. Átadására küldöttgyűlésen vagy ünnepélyes, illetőleg tudományos egyesületi eseményhez kapcsolódóan van lehetőség.

(4) Az elismeréssel képzőművészeti kivitelezésű emlékérem és az adományozást igazoló okirat jár.

(5) Az emlékérem 90 mm átmérőjű, bronzból készült öntvény, előoldalán az egyesület emblémájával, hátoldalán Finkey Ferenc képmásával.

(6) Az okiratot az egyesület elnöke írja alá.

29. §

Az Egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnése történhet jogutódlással vagy jogutód nélkül, az erről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

30. §

(1) Az egyesület alapszabályában nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok rendelkezései irányadóak.

(2) Az Alapszabály módosított 26. § (2) bekezdését a módosítás hatályba lépését követően tartott tisztújítások esetén, a jelenlegi tisztségviselők megbízatásának lejártával kell alkalmazni.

Jelen alapszabály az Ügyészek Országos Egyesületének alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabályának 1993. április 28. napi, 1995. február 27. napi, 1996. december 11. napi, 1997. április 2. napi, 1998. december 10. napi, 1999. december 8. napi, 2001. április 24. napi, 2002. március 28. napi, 2002. október 9. napi, 2008. április 29. napi, 2009. május 20. napi, 2010. május 27. napi, 2010. december 9. napi, 2012. május 7. napi és 2016. február 16. napi, 2018. május 28. napi, 2019. január 15. napi, 2019. június 5., 2019. december 10., 2023. május 30. napi küldöttgyűlésén történt módosításaival egységes szerkezetbe foglalt szövege.