Külföldi szakirodalom ügyészek számára
Brent Berkley 1:
A közösségi ügyészség alapelvei2 3
A közösségi ügyészség intézménye további eszközöket biztosít az ügyészeknek az igazságszolgáltatáshoz. A közösségi ügyészség, - azáltal, hogy megerősíti az ügyészség közösségi kapcsolatait, előmozdítja a közösséggel való együttműködést és ösztönzi a problémamegoldó stratégiák kifejlesztését - az ügyészséget a legfontosabb céljának elérésében segíti: nevezetesen, hogy a bűnösök felelősségre vonhatók legyenek, míg az ártatlanok védelmet élvezzenek a nem kívánt támadásoktól és az áldozatok jogait tiszteletben tartsák.
A közösségi ügyészség eredetét gyakran Michael Schrunk Multnoham Megyei kerületi ügyész és Charles J. Hynes Kings Megyei kerületi ügyész törekvéseire vezetik vissza. Az 1990-es évek elején mindössze egy maroknyi ügyészség folytatott olyan jellegű vádképviseleti tevékenységet, melyet a későbbiekben közösségi ügyészségként definiáltak. 1993-ban az Amerikai Ügyészek Kutató Intézete (APRI) az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma Igazságszolgáltatást Segítő Irodájának támogatásával abból a célból hozott létre egy tanácsadó csoportot a Dél-Karolinai Columbia város Nemzeti Képviseleti Központjában, hogy meghatározzák a közösségi ügyészség fogalmát.
A közösségi ügyészség fogalmát végül a következőképpen határozták meg: a közösségi ügyészség célterületekre összpontosít és hosszú távú, proaktív (megelőzésre építő) együttműködést hoz létre az ügyészi hivatalok, a bűnüldöző hatóságok, a közösség, valamint a közösségi és magán szervezetek között, miáltal az ügyészi hivatalok hatalmát problémák megoldására, a közbiztonság és a közösség életszínvonalának növelésére használják.
2003-ban a Kerületi Ügyészek Nemzeti Szövetségének kutatási és fejlesztési részlege által végzett nemzeti felmérés eredményeként azt állapították meg, hogy az ügyészi hivatalok csaknem fele vesz részt olyan tevékenységekben, melyet közösségi ügyészi tevékenységként definiáltak. Az 1993 évi találkozó óta eltelt időre tekintettel a Közösségi Ügyészségek Nemzeti Központja (NCCP) nemzeti szakértők csoportjával folytatott tárgyalásokat, hogy egységes álláspontra jussanak abban a kérdésben, miként határozható meg ma a közösségi ügyészség (vádképviselet) fogalma.
A Webster Új Értelmező Szótár (Webster’s New World Dictionary of the American Language) szerint az alapelv olyan alapvető igazságot, jogot, tételt, vagy motivációs erőt jelent, amelyre másokat alapoznak. Az alapelvet ugyanakkor egy eljárás lényegi elemének vagy alkotójának is tartják. Ezáltal egy eljárás alapelveinek azokat a sajátosságokat tekintjük, amelyek az eljárást másoktól megkülönböztetik.
Ennek az előadásnak az a célja, hogy az elmúlt évek tapasztalatait is figyelembe véve meghatározza azokat az alapelveket, amelyek szerint közösségi ügyészség intézménye jelenleg működik.
A közösség szerepének felismerése a közbiztonság terén
A közösségi ügyészek – ahelyett, hogy előírnák a közösség számára, hogyan kezeljék a bűncselekményeket és a biztonsági kérdéseket – arra biztatják a közösség érdekképviselőit, hogy fejtsék ki saját biztonsági elvárásaikat, azonosítsák az adott környék problémáit, találjanak ki megfelelő válaszlépéseket és segítsék az ügyészi hivatalokat a prioritások felállításában. A közösségi ügyészek mindezt sokféle módon teszik: ügyészeket jelölnek ki egy bizonyos környékre, akik a helyi bűnözési és biztonsági kérdésekre összpontosítanak; lehetőséget teremtenek a közösség érdekképviselőinek, hogy önként részt vegyenek az igazságszolgáltatási rendszerben; megteremtik a közösségi érdekképviselőkkel való hagyományos kommunikációs csatornákat azáltal, hogy részt vesznek a közösségi találkozókon; hírleveleket adnak ki, felhasználó-barát weboldalt üzemeltetnek, valamint tanácsadó testületeket, speciális bizottságokat és konkrét problémák megoldására összpontosító csoportokat (task force) hoznak létre.
„A probléma-megoldó ügyészeknek közösség képviselőivel és a közösség képviselői által kell dolgozniuk, miközben arra törekednek, hogy elérjék legfőbb céljukat, a bűnözés csökkentését és a bűncselekmények észlelését.” Abraham Lincoln szavaival: „ Közösségi érzéssel semmi sem bukhat el, nélküle azonban semmi sem sikerülhet.” 4
Elkötelezettség a probléma megoldásban
A közösségi ügyészek olyan probléma-megoldó ügyészek, akik nem kizárólag az elkövetett egyes bűncselekményekre összpontosítanak, hanem az ilyen jellegű cselekvések összefüggéseire is. Az egyes cselekményeket úgy szemlélik, mint aminek története, esetleg jövője van és ami az adott közösség valamely problémájának, vagy problémáinak része. A probléma megoldása nem csak az egyes esetekre vonatkozik, az ügyészek végső célja az, hogy újabb bűncselekmények elkövetését megakadályozzák. Mint ilyen, a biztonsági és bűnözési kérdések feltárásában tradicionális és nem tradicionális eszközök széles körét vehetik igénybe. Ha a helyzet úgy kívánja, büntető eljáráson kívüli megoldásokat alkalmaznak. Például alkalmazhatnak mediációt a szomszédok között felmerülő viták megoldásához, így megakadályozva azt, hogy a vita bűncselekménnyé fajuljon, vagy alkalmazhatnak polgári szankciókat, hogy helyreállítsanak olyan szegényesen fenntartott vagyontárgyakat, amelyek vonzzák az enyhébb bűnözői magatartásokat. Ahelyett, hogy kizárólag a már bekövetkezett bűnesetekre összpontosítanának, azt is vizsgálják, hogy milyen tényezők eredményezték a bűncselekmények elkövetését, illetve milyen tényezők járultak hozzá. Az ilyen tényezők feltárásával a közösségi ügyészek a bűncselekmények elkövetését próbálják megakadályozni.
„A közösségi ügyészek nem ügyekért, hanem problémák soráért tartoznak felelősséggel.” fogalmazta meg Scott Newman, Indianapolis Közbiztonsági Igazgatója (volt Marion Megyei Ügyész)
Az együttműködés létrehozása és fenntartása
A büntető igazságszolgáltatási rendszer különböző ügynökségek és részlegek összefonódó hálózata, amelyek egymás nélkül nem tudnak hatékonyan működni. A közösségi ügyészek ezekre a maguktól értetődő kapcsolatokra építenek, ösztönözve a szélesebb körű kommunikációt, a tökéletesebb koordinációt és a szorosabb együttműködést. Az ügyészek felismerték, hogy a magánszemélyek és magán szervezetek lehetséges, gyakran szükséges partnerek a problémák megoldására tett erőfeszítésekben. Azon bűnmegelőzési törekvések, melyeket az ügyészség más szervekkel együtt valósít meg, általában jóval átfogóbbak és nagyobb hatást gyakorolhatnak a közösségen belül. Például, a közösségi ügyészek találkozókat hívnak össze, ahol az ügyészi hivatal égisze alatt teret biztosítanak az információk és források megosztására. Azáltal, hogy különböző ügynökségeket és testületeket hívnak meg a bűnmegelőzés kérdéseinek holisztikus szemléletű megvitatására, a személyes kapcsolatok szorosabb együttműködéssé fejlődnek, melyet a megállapodásról készített emlékeztető formájában hivatalossá lehet tenni.
„Az ügyészek országszerte újrafogalmazzák a komplex kérdések megoldásában betöltött szerepüket, amely a büntető igazságszolgáltatás iránt még nagyobb bizalmat eredményez. Az ügyészeknek fel kell ismerniük és fel kell vállalniuk a problémák megoldásában betöltött vezető szerepüket, együtt kell dolgozniuk a közösség más tagjaival, hogy a közbiztonság kérdéséire hosszú távú, a közösségen alapuló megoldásokat találjanak. Az egészségügyi közösségbeli partnereink emlékeztetnek minket arra, hogy a közbiztonság és a közegészség modellje közös és ez a modell a megelőzésen, a helyes beavatkozáson és a minél kevesebb tiltáson alapszik. A közösségi ügyészek elöljárnak a közegészségi modell és a közbiztonsági modell egyesítésében, és a hatékony, lényegi változások lehetősége korlátlan.”5
A tevékenység eredményességének értékelése
A folyamatos adatgyűjtés és elemzés minden ügyésznek segít abban, hogy egy kezdeményezés hatékonyságát értékelje. A közösségi ügyészek számára azonban az eredményesség megítélése nem alapulhat kizárólag az elítélések arányán (váderedményességen). A közösségi ügyészeknek a tevékenységüket és a környezetre gyakorolt hatásukat kell értékelniük, folyamatosan alkalmazkodva a közösség igényeihez.
A közösségi ügyészek tevékenységének értékelése során a következőket kell figyelembe venni: a bűncselekmények és a segélykérő hívások számának csökkenése egy adott területen; biztonságérzet a környéken, a közösségi részvétel növekedése a közösségi találkozókon, iskolai előadásokon, illetőleg más járművek, amelyekkel a közösség is hozzájárul a közbiztonsághoz. A közösségi ügyészek többé már nem mérhetik hatékonyságukat kizárólag a váderedményességgel; a közösségi ügyész tevékenysége a bűnmegelőzési törekvésekről a hivatal más tagjaival, valamint a közösséggel folytatott információcsere alapján értékelhető.
„Mint a problémák megoldóinak, meg kell mutatnunk, milyen hatásunk van: Bevonjuk-e a közösséget a munkánkba? Figyelembe vesszük-e a közösség prioritásait? Foglalkozunk-e azokkal a problémákkal, amelyek elősegítik a bűnelkövetést? Kihasználjuk-e az együttműködés nyújtotta lehetőségeket? Ha ezeket a fontos kérdéseket megválaszoljuk, nem csak saját magunkat vonjuk felelősségre, hanem képesebbé tesszük magunkat az igazság felderítésére.”6
1 Brent Berkley igazgató, az USA Közösségi Ügyészségének Nemzeti Központja
2 az előadás elhangzott az IAP "Sikeres ügyészi tevékenység: igazságos döntések" címú XIV. Világkonferenciáján Kijevben 2009. szeptember 9. napján
3 fordította: dr. Rahói Mária ÜOE Nemzetközi Bizottság
4 Mike Kuykendall a Közösségi Ügyészség Nemzeti Központjának korábbi igazgatója (2000-2005)
1365 Budapest, Pf. 632.
elnok@ugyeszek.hu